Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Toborzás és válogatás
I nyeltek nagy része nem felelt meg a követelményeknek, így csapattestéhez vonult be.117 Ezért az ejtőernyős csapatok fejlesztésére 1940. június 16-ra, Pápára ejtőernyős kipróbálásra,118 az előzetes orvosi vizsgálatokon megfeleltek közül a következők újabb vezénylését rendelték el: az I.—VIII. hadtestektől egyenként egy-egy hivatásos vagy továbbszolgáló tisztet, egy-egy hivatásos vagy továbbszolgáló altisztet vagy szakaszvezetőt és 60-60 fő sorlegénységet; a Gyorshadtesttől egy hivatásos vagy továbbszolgáló tisztet, egy hivatásos vagy továbbszolgáló altisztet vagy szakaszvezetőt és 50 fő sorlegénységet. A vezénylendők kiválasztása a korábbi rendeletek alapján zajlott.119 A Honvéd Vezérkar főnöke kérte, hogy nagyobb gonddal végezzék, ugyanis a legutóbbi vezénylés alkalmával a vezényelt legénység igen számottevő része már jelentkezése alkalmával, azonnal (!) kérte visszahelyezését csapattestéhez. Emiatt a vezényelt legénység számottevő része még csak ejtőernyős kipróbálás alá sem volt vonható, ami a fejlesztést hátráltatta és a kincstárt anyagilag feleslegesen terhelte meg. A további hátráltató lépések esetén felelősségre vonást helyezett kilátásba a vezérkar főnöke.120 A Lótenyésztő Intézetek Katonai Felügyelője a csapattestek emberanyagának elvonása miatti aggodalmát fejezte ki, és az ejtőernyős szolgálatra átadott méneskari legénység pótlását kérte. Mivel csak a legszükségesebb létszámmal rendelkezett, ezek az elvonások a működését akadályozhatták. Miután a beérkezett jelentkezésekből megállapították, hogy a jelentkezők és az orvosi vizsgálatra behívottak száma nem nagy, és közülük is csak az 1/6-a kerül behívásra (elsősorban a gyalogsági alakulatoktól származók), ezért az érintett minisztériumi osztályok (5. vkf. osztály, HM l./a osztály) nem tartották szükségesnek további intézkedések megtételét.121 1940. november 11-ével a csapattestektől 42 fő áthelyezésére került sor az ejtőernyős állományba. Két fő visszahelyezésre került eredeti csapattestéhez, különböző okok miatt.122 Az áthelyezésekkel kapcsolatos utazási költségeket 117 HL HM 31.682/l/a. oszt. ein. -1940. 118 Az „ejtőernyős kipróbálás" az ejtőernyős próbaszolgálatot jelentette, amelynek időtartamáról egy korabeli szakcikk tett említést, egy hónapban jelölve meg a tartamát. Az ejtőernyős próbaszolgálatot lehetett a kiképzés kezdetétől a végrehajtott 4 ugrásig számítani: ez esetben a kiképzés hosszabb időt vett igénybe, mint 1 hónap. Amelyik ejtőemyősjelölt (próbaszolgálatos) újonc a kiképzés valamelyik szakaszában kiesett, vagy nem hajtotta végre az ugrásokat, esetleg az ugrások utáni időszakban meggondolta magát és visszalépett, nem lett ejtőernyős honvéd. 119 HL HM 31.682/l/a. oszt. ein. -1940. 120 Elrendelte, hogy legutóbb vezényeltek közül azok, akik az ejtőernyősszázadhoz való beérkezésükkel egyidejűleg önként jelentkezésüktől való visszalépésüket is kérték, a csapattiszt parancsnokuk vonja felelősségre őket. A később előforduló esetekben kilátásba helyezték az érintett csapatparancsnok felelősségrevonását. HL HM 31.682/l/a. oszt. ein. -1940. 121 HL HM 34.232/1/a. oszt. ein. -1940. 122 Papp Sándor vadász a 13. határvadász zászlóalj állományába került vissza, mert orvosi vélemény szerint ejtőernyős szolgálatra időközben alkalmatlanná vált. Kovács Ferenc továbbszolgáló szakaszvezetőt a 6/II. zászlóalj állományába helyezték vissza, mert „megrögzött iszákossága 57 T
