Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Szervezeti változások 1938 és 1945 között
az 1939/40. évi szervezési intézkedések mellékletében található. Ugyanezen szervezési intézkedések között található többi melléklet szerint továbbra sem töltöttek fel több hivatalnoki vagy hivatásos helyet.12 Az újoncjutalékot - vagyis az újoncok utánpótlását - a többi fegyvernemhez képest úgy szabályozták, hogy egyrészt önkéntes jelentkezésre való felhívást intéztek a honvédség fegyvernemeihez (elsősorban a gyalogsághoz, illetve a műszaki és híradó csapatokhoz), másrészt az éves újonclétszámot a fegyvernemeknek megfelelő arányban és létszámban osztották szét. 1939-ben a rendszeresített sorlegénység állománya 99 főt tett ki (tisztes és rendfokozat nélküli sorlegénység együttesen). Az „utánpótlás alapját képező rendszeres újoncjutalék'' úgy alakult, hogy a rendfokozat nélküli sorlegénységet a honvédség más alakulataiból helyezték át, kizárólag olyan katonákat, akik két évet már leszolgáltak.13 1939-ig a Légierő parancsnoksága adta a keret kiképzési költségeit. A költségek átállításával kapcsolatos kérdések több problémát vetettek fel. Ilyen volt, hogy a végleges H. hadrend14 tervezetben négy századot állítottak be, mely vezérkar főnöki követelmény volt. 1940. április 1-ei tervben egy ejtőernyősszázad volt beállítva, 1939. október 1-én pedig terv szerint az ejtőernyősszázad békekeretét kellett felállítani, szintén vezérkar főnöki követelmény szerint.15 Ezen kívül а HM III. csoportfőnökségnek (amelynek - egyetértésben az illetékes osztályokkal - a Honvédség fegyverkezésével, felszerelésével kapcsolatos pénz- és anyaggazdálkodás irányítása, az ehhez szükséges előmunkálatok és intézkedések kidolgozása és ellenőrzése volt a feladata) 1939. évi október 1-vel rendszeresített elnevezései között először jelent meg az ejtőemyősszá- zad megnevezése, mivel az 1938. évi szervezési intézkedésekben még az alakulat hivatalosan nem szerepelt. 12 HL HM 39.000/1/a. ein. -1939. M. Kir. Honvédség katonaállományon kívüli szakszolgálatos altiszti és legénységi állományának szervezetszerű elosztása (93. sz. mell.), M. Kir. Honvédség katonaállományon kívüli havidíjas helyeinek szervezetszerű elosztása (91. sz. mell.). 13 HL HM 39.000/1/a. ein. -1939.Б.) melléklet. „az ejtőernyős szd. létszámát a rendszeresített állományának mértékéig fel kell tölteni. Ezen állománykiegészités a honvédség összállományából -fegyvernemre való tekintet nélkül - rátermettség és önkéntes jelentkezés alapján történik." HL HM 39.000/1/a. ein. fogalmazvány -1939. Az 1939/40. évi szervezési változásokra vonatkozó részletintézkedések anyaga. 14 H. hadrend: A Rőder honvédelmi miniszter által, 1938. február 3-án ismertetett, ún. „Huba"- hadrend, melyenek végcélja egy 107 ezer fős békelétszámú haderő kiépítése volt; 3 hadseregre és 7 hadtestre tagolva, 21 hadosztályból, 2 gyors- és 2 lovasdandárból, 1 repülőhadosztályból, 3 hadosztály erősségű határbiztosító erőből, fővezérség- és hadtestközvetlen alakulatokból felépítve. A „Huba"-hadrendet három lépcsőben kívánták kiépíteni: az első ütemben, 1940. október 1-jéig akarták mozgósítható állapotba hozni - a határbiztosítás megerősítését, a 7 hadtest keretében 21 kétezredes dandár, a gyors- és lovasdandárok felállítását, a tüzérség továbbfejlesztését, valamint a légierő kiépítését. Magyarország a XX. században (Főszerk.: Tarsoly István). I. kötet, II. Fejezet, Honvédelem és hadügyek, Hadsereg és katonapolitika 1919-1940 között. 330. Babits Kiadó. Szekszárd 1996. http://mek.niif.hu/02100/02185/html/57.html 2011. 08. 14. 15 „Az eje. szd. földi alakulat a legfelsőbb vezetés kezében. Alárendeltsége eszerint a földi erők vonalán legyen, békében a III. hdt. pság utján." HL VKF 4415/1. oszt. ein. -1939. 35
