Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Haditechnikai fejlesztések az ejtőernyős-zászlóaljnál

tűzkész állapotban lehetett használni az ágyút. A magyar kísérletek ezzel szemben a szétszedhető, több darabban ledobható haditechnika irányában folytak 1940-1941 során. Az ejtőernyősszázad 1940 májusában kérvényt küldött a III. hadtesthez - ahova gazdászat-közigazgatási szempontból tartoztak - hogy utaljon ki egy páncéltörő és egy hegyiágyút, valamint golyószóró nehéz állványt.237 A hadi- technikai eszközökre egy ledobó konténer elkészítéséhez, illetve a ledobha- tóság vizsgálatához volt szükség. AIII. hadtest válaszában azt közölte, hogy a kért anyagokat saját hatáskörében nem utalhatja ki. Az 1. vkf. osztály is bekapcsolódott a vitába és a kérdéses eszközök kiutalását javasolta. Mivel a honvédelmi miniszter kérdésére, hogy a század foglalkozik-e ledobó konté­nerrel, pozitív választ kapott, így utasította a III. hadtestet, hogy utalja ki a kért páncéltörő- és hegyiágyút. A kiutalás három havi időtartamra, a székes- fehérvári 1. sz. önálló repülőgép javítóműhelyhez megtörtént.238 Június 2-án kelt táviratban a III. hadtest jelentette, hogy a kiszállítási hely és cím nem volt helyes, ezért rádió útján megadta a reptéri gondnokság székesfehérvári (börgöndi) címét.239 Utasították egyúttal a II. hadtestet is, hogy a téves címre kiszállított ágyút irányítsa a helyes címre. Az ejtőernyősszázad 1940-ben a Haditechnikai Intézettel kívánt páncél­törő ágyút ejtőernyős ledobáshoz átalakíttatni.240 A páncéltörő ágyúk az ejtő­ernyősszázad hadrendjébe nem voltak beállítva: erről egyébként a Légi Erők parancsnoksága volt döntési jogkörrel felruházva. A Légi Erők parancsnok­sága szükségesnek tartotta a páncéltörő ágyú beállását az ejtőernyősszázad szervezetébe, ám attól a kísérletek és a kiképzett személyzet hiánya miatt te­kintett el. Amennyiben a ledobások sikerrel zárulnak, az 1941. szervezési év­ben a század hadrendjébe állították volna az ágyút. A hadiállomány tábláza­tot a gyakorlati tapasztalatok alapján tervezték végleges szervezeti formában megállapítani. Mialatt a hivatalos engedélyezések folytak, az ejtőernyősszá­zad felterjesztette saját tapasztalatait az ágyú ledobhatóságával és szétszed- hetőségének megvalósíthatóságával kapcsolatban. Megállapították, hogy az ágyú összeszerelt állapotában nem volt alkalmas az ejtőernyővel történő le- dobásra,241 az csak részekre szedve történhetett volna. A rögzítések - anyás­csavarok stb. - miatt a szétszerelés kb. 2 órát vett igénybe. A mintapéldány át­alakítására Székesfehérváron, a Repülőgép Javítóüzem fegyverműhelyében 237 HL HM 30.405/3/a. oszt. ein. -1940. 238 Egy 7 5 cm 15M hegyiágyú és egy 37 mm 36M fogatolt páncéltörő ágyú került kiszállításra. HL HM 30.405/3/a. oszt. ein. -1940. 239 HL HM 30.405/3/a. oszt. ein. -1940. 240 HL VKF 4378/1. oszt. ein. - 1940. 241 Egyrészt a teherernyők nem bírták volna el a tömeget, valamint ilyen irányú kísérletekre nem került sor, másrészt méreténél fogva lehetetlen lett volna az ejtőernyősök által használt géptípusokban (Ca-101, SM-75) elhelyezni, ill. onnan ledobni. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom