Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés
Magát a tornyot eredetileg Tapolcán tervezték felépíttetni úgy, hogy a kiképzést már a következő évben, 1937. január 1-én megkezdték volna. A torony tervezett költségeit 15-20.000 pengőre becsülte a Hivatal. A Honvédség Fő- parancsnoka Kiképzési Osztály állásfoglalásában külföldi folyóiratokban183 megjelent cikkeket hozott fel a légi szállítás és függőleges átkarolás kérdésére, ezzel indokolta meg a különleges alakulatok létjogosultságát. Az ugrótorony előképzés lenne a későbbi valódi gyakorlóugrások végrehajtásához. A Légügyi Hivatal kiemelte az esetleges bekövetkező kiképzési balesetek negatív hatását és hangsúlyozta, hogy növelte volna a vállalkozó kedvet a fokozatos, először a toronyból végrehajtott kiképzés. Nem is javasolták a kiképzés megkezdését repülőgépből a torony megépítéséig. A HM 11. osztály (amelynek a Honvédség kincstári épületeinek építése, átalakítása, a kincstári tulajdont képező ingatlanok vétele, felhagyása, elidegenítése, stb. tartozott az illetékességi körébe) részéről 1937. január 28-án kelt válaszában a Katonai főcsoportfőnök azt a döntést hozta, hogy a Légügyi Hivatalnak a torony 50.000 pengős költségét (tehát nem 20. 000 pengőt, mint ahogy azt a Légügyi Hivatal állította) a hivatalnak az 1937/38. évi költségvetésből kell kigazdálkodnia. Amennyiben ezt sikerült volna vállalni, a torony már 1937. október 1-re felépülhetett volna. Az anyagi csoportfőnök184 állásfoglalásában kifejtette, hogy az ugrótorony felépítésére szükséges kb. 50.000 pengőre fedezet nem állt rendelkezésre, esetleg a következő, 1938. költségvetési évre. Emiatt a kiképzést repülőgépről kellett volna végrehajtani, ami a gépek elhasználódásának fokozódásával, üzemanyag-többletköltséggel, valamint esetleges kiképzés közben megtörténő balesetekkel járhatott volna. A Légügyi Hivatal jelentette, hogy 1937. augusztus 19-én a HM 11. osztály 1937/38. évi költség- vetésében sikerült 50.000 pengőt biztosítani az építkezésre. 1937 augusztusában tovább folytatódtak az iratváltások a torony megépítésével kapcsolatban. Az iratokban itt már 60.000 pengő hitelt említett a HM 11. osztály.185 A Légügyi Hivatal továbbra is a tapolcai lőtéren javasolta a torony felépítését. „Az ejtőernyős szds.kiképzésnek csak igen kis részét képezi az ejtőernyős ugrásban való kiképzés /toronyból és repülőgépből/. A zöme a földön zajlik le és hivatásának megfelelően főleg robbantó, szabotázs és rohamkiképzésszerü, amihez megfelelő terület kell. Ez Szombathelyen nincs. Ezért az értekezlet javasolja, hogy a szd.kerüljön a gyság-i lőiskola kötelékébe Várpalota elhelyezéssel. A torony kiképzés csak 3-4 hétig tart s az egyszer kiképzett ember többé nem tér vissza a toronyugráshoz. Már csak repülőgépből ugrik."186 Tehát a toronynak az előképzésben lett volna nagy szerepe. 183 Deutsche Luftwehr 1936/9, La Revue d' Infanterie 1936, Vojenske Rozhledy 1936. HL HM 1556/VI-l. oszt. ein. -1936. 184 Az említett időben Győrffy-Bengyel Sándor volt az anyagi csoportfőnök. 185 A 11. osztály egy ejtőernyő ugrótorony építésére az 1937/38. költségvetési évben 60.000 R hitelt kapott. HL HM 34.495/Eln. В oszt. -1937. 186 HL VKF 3177/1. oszt. ein. -1938. 151
