Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei

A legalaposabb kiképzés mellett is az első ugrást végzők 3-5%-a szenvedett boka- vagy térdrándulást, ritkábban ficamot.55 Sajnos nem rendelkezünk megfelelő adatsorral ahhoz, hogy megállapít­hassuk, hogy az ejtőernyős alakulat átlagosan hány napot ugrott egy évben, valamint egy nap mennyi volt az ugrások száma. A kiképző keret két pro­minens személyisége, Makray Ferenc és Szokolay Tamás, egykori ejtőernyős százados visszaemlékezéséből ismerhető meg néhány adat. 1938 novembe­rében a végrehajtott ugrások száma 99 volt. A Kárpátalja visszaszerzésére irányuló események miatt 1939 márciusában csak 32 ugrást hajtottak végre, azonban májusban, a dobókísérletek mellett a keret 70 ugrást végzett.56 1939- ig havonta átlag 40-50 ugrás történt: 1939 augusztusában már 273! Az ösz- szehasonlítás során - 1939 és 1940. április között - kiderült, hogy az előző évi 40-60 ugráshoz képest, 1940. április 4-én, 90 ugrásra került sor egy nap alatt.57 Ez a repülő- és ejtőernyős személyzet összehangolt munkájának volt köszönhető. 1940 szeptemberére túljutottak a 10.000-ik ugráson és csak egy halálos baleset történt.58 Az ugróbalesetek mellett számolni kellett a hadianyag használata során előforduló balesetekkel is. Ilyen következett be 1941. június 20-án, amikor Bojtár Albert c. tizedes gránátdobás gyakorlása közben, kibiztosítás után a kézigránátot elejtette és ráesett. A sérültet a pápai irgalmasrendi kórházba szállították, ahol szepszis következtében elhunyt.59 A hadianyaggal előforduló, valamint az ejtőernyős ugrás végrehajtása so­rán bekövetkező halálos balesetek kapcsán több iratváltás történt a Honvé­delmi Minisztérium szakközegei között, hogy a vizsgálatokat ki folytassa le. Az 5. vkf. osztály megfogalmazásában a repülőgépekből kiugró és ejtőernyős balesetet szenvedő, földi csapatokhoz tartozó katonák esetében a repülő bal­esetekhez a Légierő Parancsnokság bizottsága a Haditechnikai Intézet szak­közegeivel együtt száll ki.60 55 MAKRAY é. n. 12. 56 MAKRAY é. n. 15., 21., 24. A csapatszolgálat alatt kb. 5-6 ugrásra került sor évenként. HL Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjteménye. 2904. sz. Marosújvári Géza - ejtőernyős szolgálatom emlékei (1941-1945) 18. 5? MAKRAY é. n. 26., 39. 58 1940 szeptemberét adja meg Szokolay, egykori ejtőernyős százados, pontos időmegjelölés nélkül. Az ejtőernyős-zászlóalj első hősi halottja az 1940. június 22-én ugróbalesetben életét vesztett Penczel József (sic!), ejtőernyős honvéd volt. SZOKOLAY é. n. 45., 53. Az ejtőernyős kiképzés során halálos balesetet szenvedett katonák listáját lásd a függelék 5. sz. táblázatában. 59 HL HM 46108/3/c. oszt. ein.-1941. 60 HL HM 46108/3/c. oszt. ein. -1941. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom