Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
lenül földközelben, 43 méterről. Ez alkalommal a Sóstó életmentő ülés ernyőt vizsgálták. Végül a kettős gyakorló ejtőernyőt tesztelték, melyet az ejtőernyős csapatoknak szántak. A dobási magasság ebben az esetben 310 méter volt. Mindhárom ernyő kifogástalanul működött és figyelemre méltó eredményeket ért el. Rendkívüli volt a kis magasságú - 43 méteres! - sikeres dobás és nyitás. A kettős gyakorló ejtőernyőnél még kiemelkedőbb adatot mértek: a leszállási sebességből kiszámított minimális ugrási magasság 1,32 méter volt! A bizottság a vizsgálatok és próbák eredményeképpen a következő javaslatot tette: „javasolja az elhalasztott teljes bizottsági kipróbálás mielőbbi megtartását és az ejtőernyő típusok rendszeresítését."347 A kísérleti eredmények alapján a volt Légügyi Hivatal Kirendeltsége (Repülő Dandár Parancsnokság)348 kiadta csapatpróbára az ejtőernyőket. A visszajelzések igen biztatóak voltak: az ernyőket csaknem mindegyik alakulat jobbnak ítélte a külföldi gyártmányoknál. A csapatpróbák kedvező eredménye után elrendelték (a volt 14/c osztály, illetve a Légierő Parancsnokság III. osztály),349 hogy egy bizottság vizsgálja meg az ejtőernyő anyagát, annak működését és ez alapján hozzon döntést, majd azt terjessze fel. A szakbizottság 1939. január 31-én ült össze Székes- fehérváron.350 A jegyzőkönyv szerint a csapatok által javasolt módosítások megtörténtek és a kísérleteket a módosított ernyőkkel hajtották végre.351 Ekkor került sor az összehasonlító ejtőernyős ugrásra. A szemlére a hét tiszt és hat fő legénység vonult fel, vegyesen beosztva rang szerint, valamint hazai és külföldi ernyőkkel felszerelve.352 Az ugrások során bebizonyosodott, hogy szerepelnek, a megnevezés a Hehs-ejtőemyők típusait takarja. 347 HL VKF 3607/1. oszt. ein. -1939. 348 A Légügyi Hivatal Kirendeltsége, a Repülő Dandár Parancsnokság rejtés időszak alatt használt elnevezése. 349 Volt 14/c osztály = LüH 14/c osztály: a légierőt látta el fegyverzettel, ruházattal, repülőfelszereléssel, stb. Légierő Parancsnokság III. osztály: az osztály anyagi ügyekkel foglalkozott. 350 A jegyzőkönyv szerint jelen voltak: a H.M.kik.osztály képviseletében vitéz Csenkey Géza ezredes, a H.M.5.Vkf.osztály képviseletében Temessy Dezső őrnagy, Ladányi Domonkos zls, Lévay Pál zls., Pintér Benedek zls., Sztramaszky László zls., Kremnicsky Lajos zls., Kálmán Lajos zls., Lepa.I. osztály részéről Pogány Lajos vezérkari rep.szds. Az ejtőernyős kiképző század Szombathely képviseletében vitéz Bertalan Árpád szds., Lepa.III.osztály részéről Subái József mftv., Sólyom Zoltán gm., a Rep.isk.ezred parancsnokság képviseletében Felleg Róbert fhdgy., 1/l.Vadász osztály képviseletében Gyenes László fhdgy., 2.Kf.és rep.dandár képviseletében Hoitsy Pál fhdgy., a H.T.I.képviseletében Csonka Béla szds., a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében dr. Mihóky Ernő min.tanácsos és Hertelendy Gyula erdőmérnök. A közp.rep. jav.müh.és rakt.képviseletében Nagyenyedy József műszaki tisztviselő jelent meg. HL VKF 3607/1. oszt. ein. -1939. Január 30-án, MAKRAY é. n. 17., aki pár sorral lejjebb maga ír 31-ét! Szokolay Tamás, volt ejtőernyős százados szerint 31-én. SZOKOLAY é. n. 21. 351 HL VKF 3607/1. oszt. ein.-1939. 352 Makray és Szokolay, volt ejtőernyős századosok hét tisztet és hat fő legénységet említettek, konkrét nevek nélkül. „Ezután a szhelyi ejtőernyős század parancsnoka öltötte magára a Közp.rep.jav. müh.és.rakt.által készített gykorló ejtőernyőt és 4 beosztott tisztjével összehasonlító ugrást végzett egy Ca.lOl.tip.repgépből. A többi ugró közül 3 Irvin ejtőernyővel, 1 Salvator ejtőernyővel volt felszerelve. 105
