Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
Törekvések voltak magyar részről egy saját fejlesztésű gép tervezésére és legyártására is. Az R-21 jelzésű tehervitorlázó332 15 személy befogadására lett volna alkalmas. A háború végén készültségi foka mintegy 80%-os volt.333 Német típusú tehervitorlázókat csak az ejtőernyős szállító repülőszázad alkalmazott 1944 végén, 1945 elején, ám ezek vagy már nem is kerültek be 1944. évi hadrendjébe, vagy erről nem maradt fenn irat.334 Az ejtőernyős-zászlóalj állományába nem kerültek, ezekre nem kaptak kiképzést az ejtőernyősök. A már említett cikkeken kívül, a jelenlegi ismeretek szerint, nem található forrás arra nézve, hogy az ejtőernyős alakulat tervezte-e már a korai időszakban (1938-1941) vitorlázógépes alegység felállítását, illetve, hogy tett-e erre konkrét lépéseket. Feltételezhető, hogy a német példákat és sikereket látva kezdődött meg - igen későn - a magyar ejtőernyős csapatnemen belül a vitorlázógépes alakulatok szervezése. A magyar fejlesztésű Hehs típusú ejtőernyő-család A magyar ejtőernyők kifejlesztésére anyagi és technikai okok miatt volt szükség. A külföldi ejtőernyők magas ára miatt,335 valamint azon okból, hogy az ejtőernyő-szabadalmakat nem engedték át, a magyar hadvezetés nehéz helyzetben volt. A külföldi gyártó cégek a licenc szabadalom átadásától elzárkóztak, tén a helyére tervezték felépíteni az ezredparancsnoki épületet. Az ezredparancsnoki épület azonban más helyszínen került megépítésre. 1943. évi tervrajz - szintén a Caproni hangártól balra helyezkedett el a fahangár. HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 187., 188. doboz. SÁGI 1990.129. 332 A főbb rohamvitorlázók adatairól lásd a függelék 4. sz. táblázatát. 333 Jereb Gábor: Magyar vitorlázó repülőgépek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988., 17. Az esztergomi Aero-Ever R-21 típusjellel kezdte meg a vitorlázó munkálatait. A légierő 1942-ben az R-21-ből öt darabot rendelt. A teljesen faszerkezetű gép 15 személyt vagy 2 tonna terhet lett volna képes szállítani. A háború végéig már nem tudták befejezni. BONHARDT-SARHIDAI- WINKLER 1993. 460. 334 A Gotha Go-242 típusból 15 db állt szolgálatban 1945-ben, 701-715-ig terjedő jelzéssel. A DFS-230 típusból 1 db állt rendszerben 601-es jelzéssel, 1944-ben. Emellett rendszeresítették még a DFS Kranich deszant vitorlázó-kiképzőt is, 801-803 jelzéssel, 1944-ben. BONHARDT- SÁRHIDAI-WINKLER 1993. 428-431. 335 A külföldi ejtőernyők ára: Kettős gyakorló Irvin eje. 3800 P, német Schrooder (sic!) 3600 P. Ezzel szemben a magyar gyártmányú ejtőernyőn 1600 P megtakarítás mutatkozott. MAKRAY é. n. 13. A külföldi ernyők darabja 3-4000 pengőbe került. A magyar ernyő ára ezzel szemben csak 1/3-a volt a külföldieknek. SZOKOLAY é. n. 19., 22. Az olasz (Salvatore) és a német ülő vagy hátemyő 1300-1300 pengőbe került, tehát a 2 ernyő 2600 pengőbe, addig a magyar ejtőernyőt kb. 930 pengőből állíthatták elő. HL VKF 3607/1. oszt. ein. -1939. A gyakorló has ejtőernyő ára 599.08 pengő, a gyakorló hát ejtőernyőé 1.131.34 pengő, a beakasztós (sic!) ejtőernyő 957.39 pengő, a hát ejtőernyő 921.12 pengő és az ülő ejtőernyő ára 934.87 pengő volt, 1939. február 28-ai árak szerint, ekkor állították ki a dokumentumot. Sajnos nem rendelkezünk ilyen pontos összehasonlítási alappal az addig beszerzett külföldi ejtőernyőkkel kapcsolatban, az azonban egyértelműen kitűnik, hogy a magyar ernyők nemcsak jobb minőségűek, megbízhatóbbak voltak, de olcsóbbak is. 102
