Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Somfai Balázs: Gyújtópont vagy súlypont? Lehetséges válaszok a pápai főtér alaprajzi szerkesztésének mikéntjére

A továbbiakban legyen szabad néhány megállapítást tennem és azok alapján bizonyos következtetéseket megkockáztatnom!

*

(1) A tér két legfőbb épületét, mondhatni: két szellemi pólusát a templom és a kastély képezi, melyek jól elkülönülnek, egyszersmind össze is függenek, hiszen hossztengelyük egymással párhuzamos.

(2) E párhuzamossággal együtt a Nagytemplom a Várkastély tengelyéhez és általában véve a tér közepéhez képest is némiképp oldalra van csúsztatva. Ebben máris megjelenik a barokkra jellemző mozgalmasság.

(3) A város főútvonala a templom előtt halad át, a téren ferdén, átlósan. Szemben a középkori előzményekkel, amikor a templom és a körülötte fekvő temető együttesét körbevette a két ágra bomló átmenő forgalom — mert itt lényegében egy orsós szerkezetű utcás település- forma volt eredetileg —, ezzel a templom előtti megnagyobbított térség valódi városi főtérré alakulhatott.

(4) A tér két hosszanti térfala nem párhuzamos, hanem kb. 6a-os szöget zár be egymással. Ha elfogadjuk, hogy e térfalak szögfelezője alkotja a főtér hosszanti tengelyét, akkor megállapíthatjuk azt is, hogy a templom nyugati tornya a tér hossztengelyére esik. Okát nem tudhatjuk, de tény, hogy a Nagytemplom páratlanul szép hangú Oregharangja, amely még a régi templom számára készült 1759-ben, ebbe a toronyba került.

(5) A kataszteri térképről, illetve a felvételi előrajzról különös méretegyezések olvashatók le. Eltekintve némely épülettagozatok ki-be ugrásától a homlokzatokon, a Nagytemplom hossza 58 és fél méter körülinek mondható. Minimális eltéréssel ugyanennyi volt az épület hátsó homlokzata és a II. világháború után elpusztított kastélykerítés (síkjában a néhai kovácsoltvas kapu) közti távolság is.7

(6) A templomépületről fennmaradt tervrajz (félnézet-félalaprajz tervlapja) rajzolatáról pontosan lemérhető, hogy a torony csúcspontja — átszámítva — 58,4 méterre van a templomépület alapjától. Tehát mintha megegyezne az előző pontban mondott méretadattal! Általánosabb

7 Sőt, az említett kapu és a kastély két szárnya térre tekintő homlokzata vonalának távolsága is, végül a két szárny végén álló, kissé toronyszerű épülettagozatok kifelé néző homlokzatai közt mérhető távolság is nagyjából ugyanennyi.

91