Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Somfai Balázs: Gyújtópont vagy súlypont? Lehetséges válaszok a pápai főtér alaprajzi szerkesztésének mikéntjére
Nagytemplomról fennmaradt, 1983-ban csodaképpen előkerült eredeti tervlapot használtam.3 * A hozzáférhető szakirodalmat átvizsgálva, beleértve az utóbbi évek produktumait is, azt kell látnunk, hogy a szakemberek többsége tulajdonképpen nem foglalkozott a templomépület elhelyezkedésével, a kastély-templom épületkettőssel, vagy pedig nyitva hagyta a kérdést. A tér alakjának megokolásáról sem igen tudunk meg lényeges részleteket. A köztudatba meg legfeljebb a „szélmalomkerék alak" megállapítása szivárgott át.4 Az újabb munkákból László Péter tanulmányának érdeme, hogy megnyugtatóan pontosította a különös jelentőségű Nádor-termi kép keltét, és körültekintően értékelte a részben tényeket rögzítő, részben terveket, elképzeléseket megörökítő képes várostörténeti forrást. Eszerint az 1754-ben elhunyt földesúmak, gr. Esterházy Ferencnek az örökébe lépő fia, Károly új koncepció alapján fogott hozzá a város- rendezéshez, azaz a város közepének átépítéséhez. Az újonnan felépített plébániatemplom így a korábbi elképzeléstől eltérően, a házsorból kilépve, a téren, körüljárhatóan és tengelyével merőlegesen áll a kastély középső szárnyára, és ezzel el is zárja a rálátást a kastélyra a város felől.5 A tér szerkesztését illetően, úgy vélem, Haris Andrea jutott a legtovább. Szerinte a templom tervezője, Fellner Jakab a legkézenfekvőbb megoldást választotta az épület helyzetének kijelölésében. „Valamilyen kompozíciós vonalhoz igazodni akart, ezért a főtér térfalait követte. Az általa tervezett új templom homlokzatai párhuzamosak a keleti és a déli térfallal és a tér északi lezárását adó kastéllyal."6 Ám magáról a tér alaprajzáról és kialakulásáról ő sem ír; egyébként nemcsak a Nagytemplom helye és helyzete a feladvány — a tér délnyugati, homorú sarkának a képződése itt az egyik legtalányosabb kérdés. 3 Mind a Veszprém Megyei Levéltárban. A Maynzeck-térkép gyűjteményi jelzete: T-560, az 1910. évi kataszteri térképé: K-152, a Nagytemplom tervlapjáé: Tr-33. Az említett kataszteri térkép felvételi előrajzai a földhivataltól átvett felmérési munkarészek közt találhatók. 4 Gerő-Sedlmayr 1959.92.. 5 László 2004.22. « Hams 1992.126. 90
