Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Dénesi Tamás: Egyház- és művelődéstörténeti adatok egy pannonhalmi pincemester számadáskönyvében

tett el, erre a célra 4 akóval kapott. Valamivel kevesebb kellett a borssal fűszerezett bab készítéséhez.127 Az uradalomból gyakran szállítottak be vadhúst, tejtermékeket, zöldséget és gyümölcsöt, néha azonban távolabbról is érkezett étel. Deákiból például egy esetben vajat és sajtot szállítottak a monostorba.128

Keller Bálint precizitásának köszönhetően tehát egy rendkívül színes adatokat tartalmazó számadáskönyv maradt fenn a pannonhalmi levéltárban. A rá jellemző gondosság mellett azonban valószínűleg azért is jegyzett le minden kis adatot pincemesterünk, mert tartott főapátjától. Már utaltunk rá, hogy Sajghó Benedek nagy fegyelmet követelt szerzeteseitől, akik önkényes és kemény kormányzása következtében fellázadtak ellene. Sajghó nem riadt vissza katonák bevetésétől és a zúgolódó szerzetesek bebörtönzésétől sem. Emellett, ha nem volt elégedett munkájukkal, a közösségben viselt tisztségektől hamar megfosztotta rendtársait. Keller Bálint 1763 decemberében vette át a pince irányítását, egy olyan évben, amelynek tavaszán, Szent Gergely napja körül a kemény fagy tönkretette a monostor környékének szőlőit. A tőkék negyed, néhol harmad részben kipusztultak. A hatalmas terméskiesés miatt abban az évben nem szedtek bortizedet sem, a monostori fogyasztást pedig jócskán csökkentették.129 A számadáskönyv feljegyzéseit olvasva valószínűnek tűnik, hogy az apátsági pincék kiürülése miatt kellett távoznia a korábbi pincemesternek, az 1757 decemberétől hivatalban lévő Házy Károly bencés atyának. Erre egy bejegyzéssel utal Keller Bálint is. 1764-ben az alsó, azaz mezővárosi kocsmában a bérlő a kiürült pincék miatt sört volt kénytelen kimérni. A pincék kiürülése azonban nemcsak az időjárásnak volt köszönhető, hanem a negligentiának, azaz a nemtörődömségnek is, ami minden bizonnyal a terméskiesés utáni ésszerűtlen gazdálkodást jelentette.130 A kényszerítő körülmények miatt kevés borral gazdálkodó Keller tehát jónak látta minden icce kiadását és a kiadás körülményeit is feljegyezni.

127 LIBER RATIONUM 42.

128 Liber rationum 94.

129 A viharos, majd fagyos időjárás leginkább az ácsi szőlőt viselte meg, amelyben pótolni, illetve oltani kellett sok tőkét. Liber RATIONUM 36., 99., 148.; DÉNESI 2009. 88. (Itt olvasási hiba miatt még Szent György napja szerepel.) Természeti katasztrófát követően a szőlő utáni adózást máshol is elengedték, 1819-ben például egy jégeső hatására a Somlón. CSOMA1993.142.

130 „... quia Cellarium fuerit per Negligentiam evacuatum..." LIBER RATIONUM 99.

85