Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Nagy Szabolcs: Veszprém 1919. évi megszállása (A Tanácsköztársaság korának helyi forrásai)

10.000, Sáry József peremartoni intézőt 10.000 koronával károsították meg, egy menekült tisztviselőtől 1000 К-t követeltek, amiért bútorainak a vasúti kocsikból való kirakását megengedték."41 (Ugyanebben a számban 220.000 koronáért hirdettek egy siófoki két szoba - konyhás, öt éves, 450 négyszögöles sarok telken álló házat.)

November 15-én közli a lap, hogy Szigethy számvevő szerint a román megszállás 722.000 koronájába került a városnak. Ebből a románok csak 41.000 koronát térítettek meg. Egyedül a fuvarosok 134.000 koronát kértek (és kaptak a várostól) a románoknak tett szolgálataik után. A megszállás tíz hete alatt 161.000 korona (a 722.000 korona része) borköltség keletkezett.42

A ránk maradt közlések alapján valószínűsíthető tehát, hogy városunkban a komolyabb atrocitások elmaradtak, a románok csak gazdasági károkat okoztak. Valószínűsíthető azonban, hogy ezeket sem olyan mértékben, mint Kelet-Magyarország egyes területein, ahonnan gyakorlatilag minden mozdíthatót elvittek. Két információ, egy hiányból eredeztethető következtetés, illetve egy közeli településsel kapcsolatos megjegyzés is megerősíti véleményünket.

A Veszprémi Hírlap a Tanácsköztársaság bukása, de főleg a román kivonulás után, több hónapon keresztül rendkívül tág teret szentelt a kommunizmus alatt a polgárság ellen elkövetett atrocitások, a kommün árnyoldalainak részletes, igen ellenséges hangnemű tárgyalásának. A környéken kiadott (általában a katolikus egyház által támogatott) egyéb lapok szintúgy. Az tehát, hogy e lapokban - a fent említett két, a Veszprémi Hírlapban megjelent cikken kívül - egy írás sem látott napvilágot a román megszállók által elkövetett atrocitásokról, nem lehet véletlen.

Megerősíti e feltevést a Zirc és Vidéke című lapban megjelent olvasói levélre írt szerkesztői válasz egy mondata is. A szerkesztő a levélíró azon felvetésére, miszerint a jelenlegi kormány hamisan hivatkozik a rossz gazdasági helyzet okai között a közelmúlt román megszállására így válaszol: „Itt nálunk nem ugylehet [sic!], de pl. a Tisza mindkét oldalán a románok elhajtottak minden állatot"43

41 VH. 1919. 65. szám november 9.

42 VH. 1919. 68. november 15.

43 Zirc és Vidéke 1920. XVI. 9. február 28. számában, névtelen levélre reagálva (melyben a beküldő a jelenlegi rossz helyzetet hasonlítja össze a Tanácsköztársaság alatti (szerinte) jobbal) olvasható a

180