Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Boross István: Ínségesek és napszámosok a cseszneki alsó járásban (Vizsgálódások az 1867. évi napszámos-listák kapcsán)
országos összeírás hoz egy adatsort a napszámosokra nézve. Eszerint a cseszneki járásban 3964 fő napszámost írtak össze, ezt arányosítva a cseszneki alsó járás lélekszámával azt kapjuk, hogy a cseszneki alsó járásban kb. 2522 fő napszámos lehetett. A 21 község és 2 puszta ínségesei teljes számának meghatározására vállalkozni kényes feladat, mert az összeírás csak valamiféle arányos számítást tesz lehetővé. Mindenesetre támpontot jelent egy ilyen számításhoz Lókút község összeírása. Az itteni elöljárók a családnagyság szerinti limit betartásának igazolására közölték a családok teljes létszámát is. (Lásd a 9. sz. táblázatot!) A 262 ínségmunkásra 649 családtag esik (melybe maguk az összeírt napszámosok is beleértendők), ami azt jelenti, hogy 2,47-szerese az ínségesek lélekszáma az összeírtak számának. Ha ezt a szorzót alkalmazzuk a cseszneki alsó járásban összeírt 1769 ínséges munkásra, az eredmény 4369 ínséges családban élő egyén lesz. Természetesen ez egy hipotetikus szám, amelynek helyességéről nem lehetünk meggyőződve. Azonban az mindenképpen látszik ebből a számításból, hogy a napszámos fogalom önmagában kevésnek bizonyul az ínségesek beazonosítására. Az bizonyos, hogy ebben a járásban csak falusi népességgel kell számolnunk. Az ínséges összeírásokban még olykor-olykor mezővárosnak nevezett Zirc, mely ekkortájt vált a járás központjává a névadó Csesznek helyére lépve, is többségében paraszti életmódot követő népességgel bírt. A kor paraszti társadalma jelentős átalakulás közepén volt. Az ipari fejlődés hatásai 1867-ben még nemigen érték el a paraszti társadalmat, ezt a bakonyi vidéket bizonyosan nem. Az úrbéri kötelékek lerázása, a földdel való új viszony kialakulása azonban már folyamatban volt. Elég, ha csak a jobbágyfelszabadítást végrehajtó birtokrendezési perekre utalunk, amelyek az 1860-as években sok helyen döntő szakaszukba érkeztek37. Amint már említettük, a járási ínségügyi bizottmány által kiadott utasítás a telkes gazdákat, gyermekeiket és cselédeiket kizárta a kedvezményezettek köréből, ezért leginkább az egyéb, földdel nem rendelkezők körét vehetjük számításba. Az iratok a napszámosok, zsellérek mellett helyenként a részeseket, feleseket is említik. A földnélküliek, vagyontalanok, nincstelen szegényparasztok 37 Somogyi 1981.177-179. 159
