Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Márkusné Vörös Hajnalka: Szabadtéri szakrális emlékek és a vallási élet kutatásának levéltári forrásai
Apátság részéről ezennel nyilvánítom, hogy azon kert területet, mely ekkorig mint censuális kert Gfelner Jakab zirci lakos használatában volt, s Zirc mezővárosnak napnyugoti részén, az úgynevezett Bergl utca déli végén fekszik, és melyen az új kálvária építtetett, ezen kálvária fundusául örökösen kijelelem, átajándékozom, megalapítom és az erre való felügyeletet a zirci plébániára általruházom; s minthogy ezen területből 1000 négyszögölre menő rész a kálvária szükségére ezúttal nem használtatik, hanem mint kert haszonbérbe adathatik, a zirci plébános urat felhatalmazom, hogy ezen kertnek használandó részt haszonbérbe adhassa, s a haszonbéri jövedelmet a kálvária fenntartására fordíthassa. Miről kiadtam alapító levelemet nevem aláírása és az apátság pecsétével megerősítve. Zircen, október 18-án 1862. (Rezutsek) Antal apát. ”25 Levelezések, leveleskönyvek Számtalan esetben a szabadban álló szakrális építményeket nem a helyi közösség vagy egy helyi lakos, hanem a plébánia kegyura, az uradalom tulajdonosa építteti. A hazai uradalmak sajátos helyzetéből adódóan a megrendelő, építtető főurak általában távol élnek az építkezések színhelyétől, viszont figyelemmel kísérik azokat. Ezért a családi levéltárak levelezései megörökítenek olyan építkezési mozzanatokat, melyeket a helyszínen tartózkodó építtető tudomásul vesz, olyan utasításokat, amik szóban is közölhetők így legtöbb esetben nem kerülnek megörökítésre. A XVIII. századi Veszprém megye nagy építtetőinek Padányi Bíró Mártonnak és Eszterházy Ferencnek, Károlynak is fennmaradtak leveleskönyveik. Padányi Bíró Márton a püspöki székhelyet, Veszprémet elhagyva inkább Sümegen tartózkodott. Napi levelezést folytatott prefektusával, s a Veszprémben maradt bizalmasaival. Megmaradt leveleskönyvét a Veszprémi Érseki Levéltár őrzi.26 Eszterházy Ferenc és Károly is távol éltek az uradalomtól, az előbbi Pozsonyban lakott, az utóbbi székhelye Vácott, majd Egerben volt. A püspök kezdetben évente 2-3 hónapot töltött Pápán, később a látogatások ritkultak, majd elmaradtak. Ezért a birtokot vezető gazdatisztek igen részletesen szá25 VeML A Zirci Járásbíróság telekkönyvi iratai, telekjegyzőkönyvek és telekkönyvi alapiratok, Zirc 167. betétsz. 26 VÉL. Protocollum dominale 1752-1762. 139
