Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Hudi József: A nemes Paraicz család örökösödési pere (1817–1821)

A történet színhelye

A török uralom után, 1697-ben újratelepített jobbágyközségben néhány évtizedig a protestánsokat is megtűrték, mígnem 1740-es években távozniuk kellett. Vaszar ettől kezdve színtiszta katolikus községnek számított, amelynek külső kapcsolatrendszerét is a közeli katolikus közösségekkel való házassági-rokoni viszonyok alkották. A mezőgazdasági termelés kereteit az egyházaskeszői uradalom adta, amelyhez a község is tartozott. A győri püspökség három uradalmát a XVIII. század második felében a győri rezidenciális házból, illetve a szanyi uradalmi központból irányították.

A II. József uralkodása idején mintegy 1300 lakosú településen az úrbéres telkes jobbágyok és zsellérek mellett nemesek is éltek.6 Ezek jórészt az uradalom tisztjei, altisztjei voltak, a törzsökös gazdák között csupán egy nemes családot tartottak nyilván.7

A nemes Paraicz (Paraitz) család a XVII. században címereslevéllel szerzett nemességet. Parajcz Benedek 1622. augusztus 6-án Sopronban kelt, II. Ferdinánd által adományozott címereslevéllel (armalis) vált nemessé. Az adománylevelet az 1623. július 27-én Újkéren (Sopron vm.) tartott vármegyei közgyűlésen hirdették ki. 1623. augusztus 2-án Vas vármegye Szombathelyen tartott közgyűlésén is publikálták. Veszprém vármegyében 1728-ban hirdették ki az armálist.8

A kihirdetés elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy az illetőt felvegyék a vármegye nemességének egyetemébe (közösségébe), s ezáltal élvezhesse kiváltságait. A Rákóczi-szabadságharc után, amikor a nemesi rend is újjászerveződött, és megindultak a nemességvizsgálatok, a Paraicz család is fontosnak tartotta kiváltságainak igazolását és fenntartását.

A Paraicz család felemelkedése nem egyedi eset. A nemességszerzés hagyományos módját (királyi birtokadományozás) a XVI-XVII. században váltotta fel a másik mód, az oklevéllel való tömeges nemesedés,

6 1785-ben 180 házban 1277 lakos élt. Vő. Ila-Kovacsics 1964. 386. Az urbárium 1768. évi bevezetéséről, az úrbéri viszonyokról lásd: HUDI-MEZEI2010.165-172.

7 Az uradalmi tisztekről,: HUDI-MEZEI 2010.172.

8 VeML IV. l.e.aa. Protocollum Investigatae Inclyti Comitatus Veszprimiensis Nobilitatis, Tom. И. 59.

121