Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Jakab Réka: Egy kiaknázatlan forrástípus a körözvénymásolati könyv és helye a vármegyei igazgatásban
hanem félig viselt fehér gyolcs vagy vékony házi vászon. A ruhát először meg kell mosni, kissé meg kell mángorolni vagy sikálni. A megszáradt ruhát egy hüvelykes tenyérnyi hosszú és széles darabokra kell szabdalni, ezeket a darabokat szépen egymásra kell tenni, majd a csomókat a por ellen valamivel be kell takarni, és vigyázni kell, hogy meg ne ázzanak. A tépéseket így becsomagolva kellett a szükséges helyre küldeni.67 A háborúk idején a községeket közmunkára is kötelezték. A kötelező út- és hídjavítás mellett meszet kellett szállítaniuk a komáromi várba (erődbe). A peremartoniak 1815 tavaszán közmunkaként követ fejtettek. A vármegyék adminisztratív teendőinek számbavétele végén még egy intézkedési csoportot kell megemlítenünk, amely szintén jól tükröződik a kurrensekből. A megyék feladata volt a vásárok szabályozása, a használt mértékek hitelesítése és az áriimitáció is. 1786. május 1-től bevezették a kereskedőkönyvecskét, amelyet a kereskedők és a mesterek is kötelesek voltak vezetni a megvásárolt és eladott portékáról, ill. az elvégzett munkáról. Elsősorban a hús árát rögzítették, de rossz terméshozamú években a gabona árát is megszabták. Ezeket és a füredi fürdő szállás- és ellátás díjait, továbbá a papír és a postaszolgáltatások árát kurrensekben közölték. A csalások elkerülésére a községi bíró a vármegye által hitelesített mértéket kellett magánál tartson, hogy azzal a kereskedők vagy házalók mértékeit ellenőrizni tudja.68 Kurrensekben tették közzé pl. az újonnan nyílt üzemek termékeinek címkéjét vagy védjegyét, a különböző vámok és tarifák mértékét, vagy a hetivásárok időpontját. 1811-ben közölték a váltócédulák bevezetését elrendelő kancelláriai rendeletet és kijelölték a váltópénztárakat. Mindezek a közlemények a kurrensek korabeli hivatalos közlöny szerepét betöltő funkcióját, ill. hirdetés jellegét mutatják. A kurrensjegyzőkönyv tartalmának ismertetése után végezetül szólnunk kell ezen irattípus forrásértékéről is. Az elemzésre kiválasztott kurrensjegyzőkönyv évköréből adódik, hogy éppen olyan két időszakot (II. József uralkodásának második fele és a francia háborúk évei) tartalmaz, amikor gyakori és folyamatos intézkedésekre volt szükség, 67 1809. április 19-i kurrens. 681786. augusztus 14-i kurrens. 117
