Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Jakab Réka: Egy kiaknázatlan forrástípus a körözvénymásolati könyv és helye a vármegyei igazgatásban
tette a kurrensek kezelését, ráadásul három jegyzőkönyv párhuzamos vezetését rendelete el, egyet külön a "normális" rendeleteknek, egyet a személyleírásoknak és egyet a vármegye végzéseinek bemásolására.20 A községi jegyzők a beérkezett kurrensből általában másoltak egy példányt a földesúr tisztje számára is, vagy a jegyzőkönyvet juttatták el hozzá, akárcsak a községben szolgáló papokhoz. A benne foglaltakat istentisztelet után a templom előtt tették közzé a lakosok közt.21 A község bírája vagy jegyzője a kurrensre ráírta, mikor kapta kézhez és mikor küldte tovább. Szintén így tett a kurrensjegyzőkönyvben, amikor a körözvény végére óra pontossággal odaírta, hogy: perceptae hora ..., ill. expeditae hora ... A vármegye által kurrentáltatott leveleket a köröztetés befejeztével a szolgabírák visszaküldték a megyei hivatalhoz. Később, a nyomtatott kurrensek elterjedésével ez fölöslegessé vált, ehelyett esetleg jelentést küldtek a köröztetés végrehajtásáról. Veszprém megye 1788-tól nyomtatott körleveleket küldött a községeknek. Később általánossá vált, hogy a megyék a közgyűlési határozataikat nyomtatásban, a szolgabíró által megjelölt példányszámban juttatták el hozzá, melyre ő ráírta a címzett községek, uradalmi tisztek, lelkészek nevét.22 1798-ban a községek halottvizsgálati eljárását szabályozó Veszprém vármegyei statútum végén külön intézkedtek arról is, hogy a községekben az egymást majdnem évente váltó bírák átadják utódaiknak a körözvényeket, hogy az abban foglaltakat az új bírák is megismerjék és betartsák.23 A kurrenskönyvek gyakori bejegyzései azt mutatják, hogy a kurren- tálás sok feladatot adott mind a köröztető szolgabíráknak, mind az azokat jegyzőkönyvbe vezető községi elöljáróknak. II. József közigazgatást érintő reformtörekvései, az 1785-ben keletkezett főispáni és alispáni utasításai az ügyintézés és a bíráskodás felgyorsítását és a szakszerűsí- tést célozták. Ezáltal megnövekedett a szolgabírák és a falusi jegyzők feladata is.24 Uralkodása idején hozott rendeletéi a folyamatosan hozott központi intézkedések által jutottak el a falvakba. Célja az volt, hogy ezt го Alsó 1925.17-18. 21 Zsoldos 1842.140. 22 Zsoldos 1842.140. 23 Hudi 1999.104. M Hajdú 1974. 103
