Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

különbség nincs köztük. Az oklevél rendelkezésének másik fontos eleme az, amely a fóldesúron kívül kizár mindenki mást annak jobbágyai feletti ítélkezésből. Az oklevél címzettjei is, akiknek felsorolása megint csak formula szerint történik, így vagy úgy, bírói jogkörrel rendelkeznek, rendelkezhetnek. Ezzel a mezőváros lakosait és persze saját joghatóságát védelmezi másokkal szemben. Az oklevél célja a földesúri bíráskodás határainak kijelölése volt egyrészt a mezővárosi hatóság, másrészt a többi bírói fórum felé, ami egyben a földesúri joghatóság megerőítését is jelentette.

Garai László Zsigmond halála után is megtartotta macsói báni méltóságát, így az ország bárói közé tartozott, mégsem számítható az új király, Albert legbensőbb támogatói közé. Sokkal közvetlenebb kapcsolatban állt, a király feleségével, azaz saját unokatestvérével: Erzsébet királynéval. Erzsébet ráadásul nem csupán a király feleségének tekintette magát, hanem Zsigmond lányaként annak trónja valóságos örökösének, és ennek megfelelő határozott politikát folytatott. Valószínűnek tűnik, hogy a Garai László javára tett adományok is hozzá kapcsolhatóak.127

6. 1439. december 14. Óbuda

Erzsébet magyar királyné Garai László macsói bánt, visegrádi és liptói kapitányt, tekintettel annak érdemeire és a köztük fennálló rokonságra (Erzsébet királynő anyja: Borbála királyné és Garai László anyja: Anna testvérek voltak), abban a kegyben részesíti, hogy Pápa mezővárosának valamennyi kereskedőjét, polgárát és hospesét, azaz László bán jobbágyait, akik bármiféle árúval az ország határain átjárva kereskednek az országban bárhol szedett királyi és királynéi harmincadvám fizetése alól felmenti. Ezért megparancsolja valamennyi királyi és királynéi harmincadosnak és helyetteseiknek, hogy László bán pápai jobbágyait harmincad szedésével ne zaklassák, azzal őket ne károsítsák.

Az eredeti kiváltságlevél elveszett. Átírása II. Ferdinánd király 1622. június 17-én

kibocsátott oklevelében maradt fenn, amelyet a Királyi Könyvek őriztek meg. MÓL

A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 7. kötet 164-165.; MOL E 227.

127 1438. nyarán Garai László több adományban is részesült: június 6. Monostori László birtokait kapja Baranya és Bács megyében. MÓL DL 13239 (Magyar Kamara Archivuma, Neo-regestrata acta); június 23. mikolai uradalom (Valkó m.) új adományként MÓL DL 13208 (Magyar Kamara Archivuma, Neo-regestrata acta); július 16. Szügy, Csesztve (Nógrád m.) MÓL DL 44259 (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag).

40