Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Források
tartozó mezővárost, a vár melletti malmot, valamint Kúp, Igar, Borsosgyőr (Veszprém m.), Szerecsen (Győr m.) birtokokat 60.000 forintért adja zálogba Horváthnak. Fizetnie azonban csak akkor kell és akkor is csak az összegnek egy részét, amennyiben ténylegesen a vár birtokába jut, a pápai javak ugyanis, ahogy az oklevél fogalmaz „jelenleg mások kezén vannak" (bona Papensia praemanibus adhuc alienis existunt). A király ígéretet tett rá, hogy a kincstár saját költségén visszaperli a birtokokat. Nem nevezik meg, de nyilván a Nyáry oldalági örökösökről van szó. A magyar rendi jog szerint az uratlan javak a koronára háramlottak vissza. A leányág öröklésére viszonylag szűk lehetőségek álltak rendelkezésre. Előfordulhatott a fiúsítás - amikor tehát teljes értékű örökössé emelt valamely lánygyermeket az uralkodó (ez esetünkben nem merült fel). Egyébként csak a lánynegyedre, valamint a vásárolt javakból a megfelelő arányú részesedésre számíthattak a lánygyermekek és utódaik (jelen esetben Török Zsuzsanna és gyermekei)209. Meg is indult a per, ami azonban meglehetősen elhúzódott. Mindenesetre a Nyáryak helyzete volt a nehezebb, nem csupán azért, mert a felperes a királyi kincstár volt, hanem mert jogi érveik nem nagyon voltak az ügyben. Ekkor lépett színre a történet igazi főszereplője: Esterházy Miklós, aki ekkor már (1624-től) az egyik örökös, Nyáry Krisztina férje volt. 1626-ban még külső szemlélőként így ír feleségének Pozsonyból: „Mi itt igen hozzá fogtunk a pörléshez; kinek sokan igen örülnek, de né- mellyek meg igen vakarják a fejeket belé. S a többi között Nyári Miklós uram Pápáról is úgy hallom el akar szaladni, ki nehezen is állana meg ha fiam a te atyafiságod nem használna neki. Bár neked köszönje azért pörinek könnyebségét." Esterházy világosan fogalmaz, ő akadályozza meg, hogy a vesztésre álló pert a Nyáryakra nézve kedvezőtlen ítélettel lezárják (ezért köszönheti Nyáry Miklós Krisztinának, Esterházy feleségének a per „könnyebségét".) De ez csak ideiglenes megoldás lehetett, a biztos jogcímű birtokláshoz a Török-örökség átfogó rendezésére volt szükség, amit végül is Esterházy Miklós vitt véghez a rá jellemző alapossággal. 1626-ban megszerezte az ugodi és a devecseri uradalmat, így kézenfekvőnek tűnhetett, hogy a pápai uradalom is az ő legitime devolutum esse perhibetur et redactum" MOL A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 7. köt. 262. 209 A szerződésekben a Nyáryak az öröklés jogát nagyanyjuktól, Török Margittól származtatták. 99
