Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Hudi József: A pápai várostörténeti kutatás és forráskiadás múltjából

adott képet városunk múltjáról és jelen állapotáról. Nehezményezte, hogy kutatását általános gyanakvás kísérte.6

A földrajzi-statisztikai irodalommal párhuzamosan új műfajok is születtek. Ezek közé tartozik többek közt a nemzeti történet és a világtörténet, az egyházközség-történet (plébániatörténet), az egyes jeles személyekről készült biográfia, a történeti életrajz-gyűjtemény. Az első helytörténeti, helyrajzi mű - Vánossy Ferenc polgármester német nyelvű, Budáról szóló munkája - 1733-ban jelent meg nyomtatásban.7 Pápáról ugyanekkor látott napvilágot Pongrácz Gáspár plébános latin nyelvű városleírása.8 Nagykőrösön a jogot végzett Balla Gergely bíró (kb. 1710-1777) kéziratos krónikában rögzítette a város múltját és jelenét.9 Veszprémben a szabad királyi városi rang megszerzéséért folytatott jogi küzdelem során a XVIII-XIX. században több várostörténet („krónika") született.10 A városkrónika késő középkori műfaja még a XIX. században sem számított ritkaságnak.11

Pápán elsőként Tóth Ferenc vállalkozott a református egyházközség történetének összefoglalására. Műve 1808-ban jelent meg nyomtatásban.12 A város szellemi életét meghatározó református kollégium jeles tanárairól már a XIX. században több életrajz készült.13 A kollégiumról, a katolikus (pálos, majd bencés) gimnáziumról a millennium tiszteletére születtek meg az első összefoglalások.14 A plébánia történetéről csak 1908-ban jelent meg a kor színvonalán álló, oklevéltárat is tartalmazó szintézis.15

6 Bél 1989.48-53.

7 Kosáry 1983.149.

8 Magyar fordítással újra kiadta: Hermann 1999.a.

9 Balla Gergely életrajza: SziNNYEl 1.1891. 425. Krónikáját kiadta: Szabó-Szilágyi 1856.

10 Hungler 1984. 310., Hudi 1994., 1996., Lichtneckert 1996.

11 Tari 1977., Takács 1997.

12 Tóth 1808.a., a következő szintézis: Tóth 1941.

13 Számos pápai vonatkozást említ Tóth püspök-életrajzgyűjteménye: Tóth 1808b., Márton István működéséről: Szabó I860., Tóth Ferenc teológiai tanárról, püspökről: Liszkay 1877.

14 A pápai kollégiumról: Kis 1896., majd Lampért 1931., Trócsányi 1981. A pálos, majd bencés gimnáziumról: MÉSZÁROS 1988.

15 Kiss 1908. A Függelékben 38 iratot közölt az 1370-1826 közötti időszakból. A 39. sorszám alatt a plébánia anyakönyvi statisztikai táblázatát (1684-1905), a 40. sorszám

8