Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Források
14/b. 1535. december 31. Bécs [I. Ferdinánd] király a hűtlen Dombai Farkas, kápolnási Bornemissza Péter és az Ipoltfi nemesek Pápa mezővárosban bírt javait enyingi Török Bálintnak adományozza. Az eredeti oklevél, melyet az Esterházy család pápai levéltárában őriztek (MOL P 983. Capsa 1. nr. 1.) elpusztult. Szövegét a Királyi Könyvek őrizték meg. MOL A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 1. kötet 310. Kiadása: Bessenyei 99. Donatio viginti quinque colonorum in oppido Papa Valentino Therek. Anno ut supra, Vienne, in festo Beati Silvestri Pape date sunt littere manu regia subscripte, quibus mediantibus sua maiestas universa bona portionesque et iura possessionaria Wolfgangi de Dombo, Petri Bor- nemyzza de Kapolnas et nobilium Ipolthffy in oppido Papa habita ad viginti quinque colonos se extendentia, que per notam infidelitatis eorundem ad suam maiestatem devoluta sunt, magnifico Valentino Therek de Ennyng capitaneo sue maiestatis suisque heredibus et posteritatibus universis pro fidelibus suis servitiis cum omni iure suo regio perpetuo contulit salvo iure alieno. KOMMENTÁR: Török Bálint, a Mohács utáni időszak egyik kulcsfigurája166 dunántúli nemesi családból származott, amely a XV. században, Mátyás uralkodása alatt emelkedett ki a köznemességből. Főúri, majd királyi szolgálatban fontos tisztségeket töltöttek be a család tagjai és jelentős birtokokat szereztek (Enying, Szigetvár). Török Bálint első jelentős tisztsége az apjától örökölt nándorfehérvári vicebánság volt. Igaz, így a még meglehetősen fiatal (20 év körüli) főúr részese lett a vár elvesztésének (1521), emiatt hűtlenséggel vádolták és megfosztották birtokaitól. Két évvel később Tömöri Pál famíliájába kerülve szerezte vissza javait, majd Mária királyné udvarhölgyével, Pemfflinger Katalinnal kötött házasságával tudta megszilárdítani helyzetét. A mohácsi csatavesztés után többször is megváltoztatta „pártállását", de politikai ingadozásai mögött következetes birtoképítési stratégiája is kitapintható. 1527 után, ekkor Ferdinánd pártiként a Habsburg uralkodótól több birtokadományban részesült, ezek egy részét azonban, mivel idegen kézen voltak, nem tudta ténylegesen 166 Személyére, politikai pályájára, birtokszerzéseire átfogóan: Bessenyei 1994., Bessenyei 1986.; pápai birtoklására: Sebestyén 1911. 64
