Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Források
közvetlen előzménye és kiváltó oka az volt, hogy Thurzó elzálogosította Vereskő várát Csulai Móré Lászlónak 16.000 forintért. Az összeget Ferdinánd rendelkezésére bocsátotta, amelyből a király a délvidéken akart híveket szerezni, mindenekelőtt Beriszló István rác despotát kívánta saját pártjára állítani.161 Ennek a kölcsönnek a fejében kapta tehát Thurzó Pápát. Míg azonban az 1527. év végi adományoknak a tényleges birtokbavétele nem volt végrehajtható, hiszen ezek ekkor még Szapolyai kezén voltak, a pápai uradalmat azonnal birtokba vehette. Az adomány után nem sokkal (március 4.) már Pápára készült hosszabb időre162, majd az év őszén is több hónapot töltött itt.163 A korszak sajátos viszonyai: a polgárháború, az állandósuló bizonytalanság, a pártváltók adományokkal kecsegtetése és tényleges jutalmazása a birtokviszonyokat is meglehetősen képlékennyé tették. A katonai és politikai szempontok mellett az anyagi érdekeltségek bonyolult szövedékét is tisztán kellett látni. Thurzó ebben hosszútávra tervező döntéseket hozott. Ez vezetett oda, hogy nem sokkal később lemondott Pápa birtokáról.164 A Thurzók rövid birtoklásához mégis olyan események köthetők, amelyek nagy jelentőségű folyamatok elindítói voltak. A hagyomány és egy 1585. évi fóljegyzés szerint ugyanis 1531-ben kezdődött meg a protestáns kollégium működése a városban. Ezzel a protestantizmus térnyerése, amely a század végére egyeduralkodóvá vált. Gizdavics Péter pápai káplánról és iskolamesterről bizonyítható, hogy a 1530-as évek elején már a reformáció híve volt. Pápa a legelső városok közé tartozott, ahol a hitújítás megjelent. Ez nyilván nem lehetett független attól, hogy 1528-tól az Esterházyak megjelenéséig a városnak olyan földes- urai voltak, akik a hitújítást támogatták, de legalábbis nem léptek fel ellene. 13. 1529. április 13. Pápa Pápa mezőváros hatósága (Bakos Balázs bíró és 12 esküdt) előtt Szegedi Ferenc karthauzi szerzetes a lövöldi karthauzi konvent és Péter perjel nevében élő 161 Erdélyi 2005. 35. 162 „nos infra triduum constituimus ad Papa proficisci, ubi, si fieri poterit, duabus aut tribus ebdomadis, vel etiam ultra [...] sumus commoraturi" Erdélyi 2005.121. 163 Az északkeleti országrészben kapott adományait még évekkel később sem tudta birtokba venni. 164 Lásd a 14. számú forrás kommentárját. 59
