Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Bevezetés

apparátus olvasható: forrás fennmaradási formája, hitelesítés módja, levéltári jelzete, külzet, majd az esetleges szövegkiadások, regesztaközlések. Az apparátust a forrás teljes szövegű átírása követi, amelyhez csatlakoznak a kiállításához kapcsolódó egyéb szövegek (pl. aláírások) Itt közöltük, eltérő betűmérettel, a kihirdetésre vonatkozó bejegyzéseket. A közlést a kommentár szövege zárja. A forrásszövegekben az olvashatatlan részeket [...] jelöltük, és lábjegyzetben jeleztük annak hozzávetőleges nagyságát. Amennyiben nincs lábjegyzet, az azt jelenti, hogy csupán egy szó nem olvasható.

A családneveket a forrásokban többféle alakban, meglehetősen követ- kezetlenül írták (maguk a név viselői is). Kialakult gyakorlat a legújabb szakirodalomban, hogy a középkorra vonatkozóan a kiejtés szerinti, legegyszerűbb alakot használják (tehát pl. Bátori és nem Báthory). Mi is ezt a gyakorlatot követtük a XVI. század végéig. Az ezután keletkezett forrásokban azonban megszilárdult családneveket feltételezve, az általánosan használt, vagy a kiadott forrásban feltűnő alakot használtuk.

Munkánk során számos kollégánk, barátunk volt segítségünkre, akiknek ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket. Ki kell emelnünk közülük Hudi Józsefet és Köblös Józsefet, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának munkatársait, akik a kötet elkészítésének szinte valamennyi munkafázisában segítségünkre voltak. Külön köszönet jár Kis Péternek, Budapest Főváros Levéltára levéltárosának, aki bécsi kutatásai során szakított időt a Garai-adománylevél átírására. Tanácsaival, javaslataival jelentős segítséget nyújtott Hermann István, Jakab Réka, Kenyeres István és Somfai Balázs. Végezetül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozunk Pápa Város Önkormányzatának, amelynek nagylelkű anyagi támogatása nélkül ez a kötet nem láthatott volna napvilágot.

22