Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Források
magánadományként mentesültek minden a telekhez és házhoz kötődő szolgáltatás alól. Az uradalom birtokpolitikájának fontos eleme volt a XVIII. század közepétől ezeknek a házaknak a visszavétele. Ezek után az ingatlanok után új birtokosaiknak fizetniük kellett a járandóságokat, viszont nem szerepeltek az örökös szerződések megkötésekor készített összeírásban, így kívül estek a két szerződés (contractus) hatályán. Az uradalom, jövedelmeinek növelése érdekében, extrakontraktuális telkeket hozott létre a városban még be nem épített területeken is. Ez a helyzet mindenképpen tisztázásra várt. Emellett számos más sérelem is érte a várost. 1769-ben az úrbéri kilenc kérdőpontra adott válaszukban elősorolták ezeket, 22 ügyet említve a bíráskodási jogkör szűkítésétől a végrendelkezés uradalmi ellenőrzéséig. A panaszok jó része olyan területeket érintett, amelyeket az örökös szerződések tárgyaltak (zsellérek adója, szabad ingatlanforgalom, városi legelők uradalmi használata, hadnagy árendájának beszedése, földesúri borárusítás, kertek extraconractuális telkekké alakítása). Érzékeny kérdéseket vetett fel az is, hogy az uradalom bizonyos termékek árusítását monopolizálta, valamint ellenőrizni akarta a városi számadásokat.267 A felmerült kérdésekben perek kezdődtek a megyei törvényszék előtt és a királyi kúriában is, amelyek évekig elhúzódtak. 1788-ban újabb megállapodást kötöttek a felek, amelyben megerősítették az 1730-as és 1732-es szerződéseket. A pápaiak (belső- és külsővárosiak együtt) ígéretet tettek arra, hogy visszavonják az uradalom elleni összes keresetüket. Ennek fejében szabaddá tették számukra a pálinkával, sóval, sörrel, gyertyával való kereskedést. Újra szabályozták a legeltetéssel kapcsolatos kérdéseket, és megállapodás született egy új a belső- és külsővárosi telkeket, szántóföldeket, kerteket tartalmazó összeírás kiadásáról.268 Az örökös szerződések megerősítésével, és néhány engedménnyel a konfliktust kezelni lehetett, de az extrakontraktualista telkek problémája továbbra sem oldódott meg. Jóllehet erre egy Helytartótanácsi határozat is kötelezte a föld- birtokost.269 A megállapodás végül 1793-ban és 1794-ben jött létre külön a Belsővárossal és külön a Külsővárossal. A belsővárosiakkal kötött szerződésben először is rendezték az extrakontraktualista telkek helyzetét, azzal, hogy a kontraktuális telkekhez csatolták azokat, 267 Lichtneckert 2007.176-193. 2M MOL P 1216 A pápai Esterházy uradalom lajstromozott iratai. Capsa 62. nr. 3. 269 Ld. jelen szerződés bevezetőjét! 139
