Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Hudi József: A pápai várostörténeti kutatás és forráskiadás múltjából

viszont örülhetünk, hogy Bognár Imre korszerű, a város történetébe ágyazott településföldrajzi monográfiája 1943-ban nyomtatásban is megjelent.35 Sajnos, ekkor nem akadt vállalkozó a várostörténet feldolgozására, ami azért is nagy veszteség, mert a második világháború végén a város és az uradalom levéltára nagyrészt megsemmisült. A pusztulás mértékét akkor érzékelhetjük igazán, ha a városi levéltár 1942-ben készített jegyzékét a mai fondjegyzékkel összehasonlítjuk.36

A második világháború után - részben politikai-ideológiai okokból - megtört a helytörténeti kutatás lendülete. A várostörténeti kutatás csak az 1960-as években kezdett kibontakozni. A kezdő lökést az 1959-ben megjelent műemléki kötet adta, amely a város történetét is áttekintette.37 Emellett az országos kutatóprogramoknak - a Magyar Országos Levéltár forráskiadványainak, a régészeti topográfia-, helytörténeti lexikonkészítésnek - is szemmel látható eredményei voltak.38 A kora újkori úriszékről kiadott gyűjteményében például a pápai úriszék iratanyaga is helyet kapott.39

Az 1970-80-as években saját fórum híján a megyei múzeumi évkönyvekben, a honismereti és pedagógiai periodikákban és a megyei napilap (Napló) hétvégi mellékleteiben jelenhettek meg a pápai helytörténeti munkák. Hogy önálló fórum működtetésére volt elég szellemi kapacitás, azt az 1986-ban megjelent XII. honismereti tanulmánykötet is bizonyítja.40 A beszűkült publikációs lehetőségek miatt a kevés önálló kiadvány külső - rendszerint megyei - támogatással jelent meg.41 Az évkönyvkiadás megfelelő pénzügyi források hiányában már a kezdeteknél elakadt.42

35 Bognár 1943.

36 Molnár 1942., Jakab 2006.

37 Gerő 1959.

38 MRT 4.1972., Ila-Kovacsics 1964., Kovacsics-Ila 1988.

39 Úriszék 1958.

40 Hadnagy 1986. A kötetben Büki Ferenc, H. Szabó Lajos, Huszár János, Kövy Zsolt, Lakó István, Mithay Sándor, Nádasdy Lajos, Németh Éva, Rácz István és Tóth Dezső írása olvasható. (Tóth Dezső a többi tanulmánykötetben is rendszeresen közölt bibliográfiát a kéziratos honismereti, helytörténeti művekről.) Mithay Sándor régész, múzeumigazgató bibliográfiáját közölte: Ilon 1992. A kastélymúzeum helytörténeti kutatásban betöltött szerepéről: Mithay 1992.

41 Például Nádasdy 1981.

42 Kövy 1988.

13