Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

után ez specificali punktumokon kívül, minden dominalis jussunkat, s hozzánk és tisztyeinkhez további engedelmességeket reselvállyuk, úgy ezen contractust, ha valamelly részrűl ők meg nem állanák, azonnal annihilálttnak és semminemű erejűnek declarállyuk. Kinek is nagyobb elhitelére attuk ezen saját kezünk Írásával subscribált és pecsétünkkel megerösétett contractualis levelünket. Datum in arce nostra Papensi, die 10. mensis junii, anno 1730.

Groff Eszterházy Ferencz m. p.

KOMMENTÁR: A XVIII. század elején Pápa kiváltságolt mezőváros lakossága jelentős társadalmi átalakuláson ment keresztül: a városi polgárság és katonáskodó elem összeolvadt, s a század első harmadától nem magyar nemzetiségek betelepedésével bővült a lakosság. Ez utóbbi elsősorban a földbirtokos Esterházy család ösztönzésére történt, ami jól illeszkedett az uradalmaik átalakítására, modernizálására vonatkozó törekvéseikhez. A gazdálkodás átgondolt átalakításához tartozott az is, hogy írott szerződésekben fektették le jobbágyaikhoz való viszonyukat.229 Az Esterházyak Pápa esetében az időközben önálló városrésszé fejlődés útjára lépő majorokkal, és magával a Belsővárossal is rendezni kívánták a viszonyukat. A majorok eredendően a belsővárosi telkek külső tartozékai voltak, így a belsővárosi magistratus joghatósága alatt álltak. A XVIII. század végére belőlük alakult ki az Alsó- és a Felsőváros. A külvárosiak nehezményezték a néha ellenérdekelt Belsőváros fennhatóságát, ezért Esterházy Ferenc velük külön, a Belsővárosról leválasztva tudott megállapodni. A majorokkal az örökös szerződés megkötésére 1730. június 10-én került sor, amelynek eredményeként lényegében leváltak a Belsővárosról és a városrészek (újra)egyesítéséig külön élték az életüket.230 A szerződés szövege szerint a majorok lakosai kérték a szerződés megkötését, de biztosra vehető az uradalom kezedeményezése az ügyben. A szerződéses viszony azonban mindkét fél számára előnyökkel járt. A szerződés elsődleges célja tehát a földesúr és jobbágyai közötti viszony rendezése, azaz nem érintette a közösség életének minden szegmensét, csak azokat a lényeges elemeket, amelyeke viszonyt meghatározták. Elsősorban is a földbirtokosnak

229 A pápai szerződésekkel hozzávetőlegesen egy időben állapodtak meg Devecserrel, és több más falujuk jobbágyközösségével. Vö. Lichtneckert 2009. Gazdálkodásra, az uradalmak modernizációjára: Fülöp 1994. ; László 2003.

230 Ld. részletesen: Hudi 1995.

116