Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

elvesztették mentességüket. A jelek szerint Pápát is közéjük sorolták, de a Veszprém megyei követek közbenjárására és a pápai elöljárók által bemutatott oklevelek hatására városunk végül lekerült erről a listáról, sőt a 145. törvénycikkben külön is megerősítették adómentességét. Az erről a döntésről kiállított oklevélbe is belefoglalták a legfontosabb érvet, ami az adómentesség fenntartása mellett szólt, azt tudniillik, hogy a pápaiak „a török támadásokat az ugyanott élő végváriak mintájára mindannyiszor visszaverni szokták", azaz valóban katonáskodnak. A pápai polgárok és a végvári katonák közössége itt tehát világosan elkülönül, jóllehet mindkét csoport ugyanúgy kész volt harcolni támadás esetén.

Ennek kapcsán röviden érintenünk kell az ún. prsesidiális mezővárosok problematikáját. A preesidiális mezővárossal kapcsolatos legújabb szakirodalom is hangsúlyozza az erre vonatkozó definícó kidolgozatlanságát.213 Többféle értelmezés is lehetséges, ami minden esetben közös, hogy „militarizálódott lakosságú, sajátos, a katonai léttel összefüggően kiváltságolt, vagy mentesített helyzetű, időnkénk földesúri jogokat is magának vindikáló, önmagát seregnek nevező települést" értenek alatta.214 Más megközelítésben „a védőzóna első vonalában fekvő, királyi helyőrségű végvárral rendelkező, zömmel fegyveresek lakta, fallal övezett" mezővárosokként határozzák meg.215 Pápát a szakirodalom általában és magától értetődően sorolja a végvárvárosok közé.216 A fentebbi definícióknak sok tekintetben meg is felel. A katonai léttel kapcsolatban kiváltságolták (adómentesség), és mint jelen oklevélben is láttuk, erre hivatkozva tartották meg kiváltságában.217 A végvárak első vonalában feküdt, állomásozott benne királyi helyőrség, a mezővárost is palánkfal övezte.218 Másrészt viszont nem tudunk arról, hogy földesúri jogokat vindikáltak volna maguknak a benne lakók, akikről talán az sem állítható, hogy zömében fegyveresek lettek volna. Úgy tűnik, Pápán jól

213 Végh 2007., Kenyeres 2005., Pálffy 1995. A praesidialis mezőváros foglamát Rúzsás Lajos alkotta meg. Rúzsás 1968.

214 Kenyeres 2005.

215 Végh 2007.117-118.

216 Mivel a kérdés Pápa tekintetében nincs kidolgozva, megjegyzéseink csak problémafelvetésnek tekintendők.

217 Bár a törvényben felsorolt, korábban hasonló kiváltsággal rendelkező mezővárosok legnagyobb részével kapcsolatban fel sem merül a végvárváros mivolt lehetősége.

218 Végh Ferenc további érdekes megfigyelése, hogy a végvárvárosoknál sajátos hármas tagolódás figyelhető meg: végvár, mezőváros, polgárváros. Ez, az éppen a korszakban kialakuló külvárosokkal, némi fenntartásokkal Pápára is alkalmazható.

103