Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
Kaposi Zoltán vagyon likvidációját, s a céheket át kellett szervezni ipartársulatokká. Ennek megfelelően 1876 nyarán Hencz Antal (építőmester) elnök, Kápli Antal alelnök és Lengyel Lajos titkár vezetésével megalakult a nagykanizsai Iparos Egyesület, amely 1877. április 15-én Ipartársulattá alakult át.22 A lépésnek abban állt a jelentőslége, hogy az Ipartársulat már önszerveződő testület volt, amely döntéseit választott ügyintézőin keresztül hozhatta meg.23 Mivel azonban országos szinten a céhek feloszlatását követően meglehetősen sokféle szervezet jött létre, ezért elkezdődött egy állami irányítással létrehozandó modell kialakítása: a továbbiakban az 1884. évi XVII. te. 122. §-a alapján kellett a helyi ipartestületeket megszervezni. A jogszabályoknak megfelelvén a nagykanizsai ipartársulat átalakítása is végbement. Ennek eredményeképpen 1886. január 16-án létrejött az új Ipartestület.24 Elnöke Hencz Antal, alelnöke Dénes Kálmán és Topolits József lett. Az elnöki széket egy évvel később Miltényi Sándor vette át. Róla tudható, hogy több kiállításon kitüntetett cipész volt, korábban üzletét Miltenberger Sándor név alatt működtette, de 1886-ban Miltényi Sándorra változtatta. 1880-ban jegyeztette be cégét, s az eredeti formájában 1908-ig működött, amikor is a cég neve Miltényi Sándor és Fiai névre változott.25 Úri, női és gyerekcipőket egyaránt készített, boltja több évtizeden keresztül a Városháza épületében volt.26 Halála után fiai működtették tovább az üzletet. A Miltényiek esetében egy tipikus kisiparosi modellt láthatunk, ahol apáról fiúra szállt a szaktudás, a mesterség és az üzlet. Az Ipartestületbe minden olyan helyi iparosnak be kellett lépnie, akinek tevékenysége képesítéshez volt kötve. Ezek száma 1886-ban 326 volt.27 A korábbi ipartársulati vagyont beolvasztották az új Ipartestületbe.28 A város és térsége népességének növekedése, valamint a vasúti kapacitások szélesedése nagy lehetőségeket rejtett a kanizsai iparosok számára. A kereslet emelkedése alaposan megnövelte az ipari vállalkozók számát.29 A változásokat két időmetszetben vizsgáljuk. Az 1876. évi kamarai felmérés szerint az akkori két kas- és Nagykanizsán30 összesen 349 ipari vállalkozás működött. A vállalkozásokban 846 főt foglalkoztattak, amelyekhez hozzáadva a vállalkozók számát az 1870-es évek közepére 1191 fős kisiparost regisztrálhatunk. A segédek és a munkások esetében a szám egyben keresőt is jelent, a tanoncok esetében valószínűleg nem. Ágazati szempontból a bőripar és a 22 Barbarits 1929: 302. 23 Benedek 1936: 5. 24 Benedek 1936: 7. 25 MNL ZML VII. ld. Cégbíróság. N.E I. 201.101. 26 Zalai Közlöny, 1886. január 2. 27 Barbarits 1929: 303. 28 Benedek 1936:6. 29 Soproni Kamara 1878:538-543. 301868-1880 között Kanizsa két városrésze különvált, 1880-ban egységesült, akkortól Nagykanizsának hívják. 90
