Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
Kaposi Zoltán Nagykanizsa gazdasági helyzete a dualizmus időszakának második felében A mezővárosban a hódoltság után gyors népességszaporodás ment végbe. Ennek eredményeképpen a 19. század közepe felé mintegy 11.000 fő élt már a városban.6 A 19. század második felében felgyorsuló modernizáció még gyorsabb növekedéssel járt, így a világháború előtt a város lakossága elérte a 26.500 főt. A növekedésben nagy szerepe volt a környék településeiről beköltözőknek, valamint a külföldről Nagykanizsára áttelepedő (főleg vállalkozó) zsidóságnak. Az amúgy dominánsan katolikusok lakta városban az 1910. évi népszámlálás adatai szerint már 3378 izraelita élt.7 A város lakosságának foglalkozási szerkezete - összevetve a térség más városaival - sok sajátos vonást mutat. Főleg a századforduló utáni évtizedekben gyorsultak föl a változások: az 1900-1910 közötti évtizedre vonatkozóan statisztikai forrásaink már erőteljes átrendeződési folyamatokat mutatnak: a foglalkozási adatok egyértelműen az nagykanizsai ipar erősödését, szélesedését jelzik. Nagykanizsán a háború előtt - hasonlóan Kaposvárhoz, Zalaegerszeghez, Szombathelyhez, Pécshez - a legjelentősebb ágazat már egyértelműen az ipar volt; minden harmadik kereső ebből élt. E városokhoz képest a különbséget az adta, hogy Kanizsán magasabb arányokat láthatunk a kereskedelem, a hitelélet és a közlekedés terén is.8 Főleg a kereskedők számával emelkedett ki Nagykanizsa a nagyobb városok közül Dél-Dunántúlon. Mindez arra utal, hogy a megelőző időszak gazdasági fejlődése során Nagykanizsa egyre inkább forgalmi csomóponttá vált. Közismert, hogy a hazai gazdaságnak a vámunió rendszere óriási piacot biztosított.9 A jó közlekedési és kereskedelmi adottságokkal rendelkező Kanizsa esetében nem okozott problémát nagy tömegű árucikk beszerzése. Nagykanizsa kereskedelmi hatóköre döntően a Trieszt - Fiume - Graz - Bécs - Budapest — Zágráb - Belgrád által határolt területére terjedt ki, de voltak olyan nagykereskedői is, amelyek messze túlléptek ezen a vidéken, s vagy gyarmati nagykereskedelmet folytattak, vagy pedig nyugat-európai nagyvárosokkal folytattak gyümölcsöző kereskedelmet. 6 Kanizsa demográfiai fejlődéséhez lásd: Rábavölgyi, 2014. tanulmányát. 7 Népszámlálás 1920:105. 8 Lásd például: Kaposi 2006.; Tóth 1975:324—325. illetve Népszámlálás 1912. adatait. 9 Lásd: Komlos 1990: 34. 86