Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
MOLNÁR TIBOR rosok, cipészek, bádogosok, fésűsök, késesek, mézesbábosok, rostások és sütészek vegyes céhe.15 1856-ban Zentán szabályzatot hoztak az inasiskola, az ún. vasárnapi iskola működtetéséről: a vasárnapi iskolát az inasoknak felszabadulásukig látogatniuk kellett.16 1872-ben megszületett az első ipartörvény, amely rendelkezett a céhek megszüntetéséről, illetve a helyükbe lépő - elsőfokú iparhatóságnak számító - ipartársulatok megalapításról. 1874-ben elején alakult meg a Zentai Lábbeli [készítő] Ipartársulat, majd még ugyanabban az évben a Zentai Egyesült Ipartársulat is. Az 1880-as ösz- szeírás szerint Zentának már 21 200 lakos volt.17 Az 1884-ben meghozott új ipartörvény alapján alakultak az ipartestületek. Zenta esetében a szervezés 1886-ban kezdődött, a testület pedig 1888 januárjában jött létre. A zentai Ipartestület - melynek céljai - a többi szervezethez hasonlóan - az iparosok érdekvédelme, az iparosok egymás közötti viszonyainak rendezése, az iparhatóságok működésének támogatása, a tanon- cok szerződéseinek rendezése volt, a szegedi Kereskedelmi- és Iparkamara felügyelete alatt állt. A zentai Ipartestület megalakítását nagy ambíciók övezték: hamarosan megalakult az Iparos Olvasó Egylet, valamint az Iparossegédek Önsegélyző- és Onképző Egylete. Az igazsághoz tartozik, hogy ezek a szerveződések nem fejtettek ki jelentősebb tevékenységet. Maga az iparostestület annál inkább: a fennmaradt testületi jegyzőkönyvek szerint gyakran üléseztek, és sokféle kérdést megvitattak. 1886-ban a városban 414 iparost és 96 kereskedőt, 1890-ben pedig 521 iparost, valamint 129 kereskedőt tartottak nyilván.18 Az 1894. március 22-én megtartott testületi ülésen - amelyet Kovácsevics József elnök vezetett, és amelynek jegyzőkönyve fekete kerettel készült - a tagok tudomásul vették a szomorú hírt, miszerint elhunyt Kossuth Lajos. Ezen a gyűlésen döntés született arról, hogy az iparosok gyűjtést kezdeményeznek egy Zentán felállítandó Kossuth-szoborra.19 A szobor azonban sohasem készült el. Tudni kell, hogy nem ez volt a zentaiak egyetlen szobor-ügye! Az 1697-es zentai csata bicentenáriumára Savoyai-szobrot rendeltek, amit szintén nem tudtak kifizetni: az elkészült szobor ezért -1. Ferenc József jóvoltából - Budán került felállításra.20 15 Pejin 2011: 75. 16 Pejin 2011:75-76. 17A Délvidék...1998. 18 Szloboda 2000: 640. 19 Történelmi Levéltár,F. 423. 9. sz. kötet: Elöljárósági jegyzőkönyv 1888-1899. 20 Balassy: 1995. 78
