Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Szűts István Gergely: A vidéki kisiparosok és kiskereskedők társadalma a századfordulón
! A vidéki kisiparosok és kiskereskedők társadalma az 1910-es években Az 1900-es népszámlálás adatai szerint a kereskedelmi és hiteléletben 100.568 önálló kereső mellett, 108.370 fős segédszemélyzet dolgozott.30 A következő évtizedben itt is a kisiparhoz hasonló arányban nőtt az önálló keresők és alkalmazottaik létszáma. A piaci kereskedők közül 1910-re legnagyobb arányban a kofák, míg az üzlettel rendelkezők körében a fűszer-csemege kereskedések aránya nőtt. Visszaesés, nem utolsósorban az egyes kereskedő érdekképviseletek lobbitevékenysége nyomán létrehozott kereskedelmi szabályozásoknak köszönhetően, a házalók és zsibárusok esetében történt.31 Bár mind a kisipar, mind a kiskereskedelem esetében növekvő tendenciát láttunk a századfordulót követően, az alapvető problémát továbbra is a tőkehiány okozta. A beruházások növekvő intenzitása valamint a fogyasztás kiszélesedése miatt, különösen a fővárosban, az ország középső vármegyéiben, illetve a vármegye székhelyeken egyes foglalkozási csoportok esetében jelentős fejlődés mutatkozott. Ez a fejlődés azonban, éppen a kisiparosok és kiskereskedők hadi szolgálatra való behívása valamint a háború hatásai miatt megtört, annak ellenére is, hogy különösen kezdetben a hadsereg ellátása némely foglalkozási ágban komoly sikerekkel kecsegtetett.32 Összességében azonban úgy ítéltek meg, hogy a kisipar és kiskereskedelem mind személyi, mind anyagi értelemben komoly károkat szenvedett, helyzete pedig tovább romlott az örök ellenfélnek számító nagyiparral és nagykereskedelemmel szemben.33 30 MSK 64.kötet.l920:194-196. 31 MSK 52.kötet. 1914: 22-34. 32 Kerékgyártó 1923: 7. 33 Kereskedelmünk és iparunk...1924: 22. 17
