Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Kaposi Zoltán: Nagykanizsa kisiparának változásai az 1910-es években
a városi elöljáróság négy fizetéses tanácsnokának egyike volt, majd 1887-től helyettes polgármester. Az 1890-es években a város tanácsnokai között szerepelt Benkő István kádármester (az Ipartestület alelnöke), Altstädter József vendéglős, Weisz Elek terménykereskedő, aki a cselédügy megoldásában is feladatot vállalt. Sok iparos és kereskedő foglalt helyet a városi képviselő- testületében, mint a legtöbb adót fizető virilista (többek között: Bauer Károly mészáros, Ruttner Sándor, Neu Jakab, Róthauser Sámuel, Weisz Elek kereskedő, Steiner Jónás ecetgyáros, Fekete Károly szabó, Kubay Hubert kávés, Pillitz Dávid szappanos, Fix Gábor csizmadiamester).43 A közéleti szerepet vállaló iparosok a tanács adóügyi, építészeti- és szépítészeti, egészségügyi és ipartanodái szakbizottságában vállaltak szerepet, így többek között Brenner Lőrinc bádogosmester közgyámi, Rosenthal Nándor gabonakereskedő városi pénzügyi tanácsosi állást foglalt el.44 A szervezett iparosság testületi munkája mellett fontos szerepet játszott a település közösségi, kulturális életében is. Veszprémben 1874-ben alakult meg a Veszprémi Iparos Olvasókör, amelynek saját könyvtára volt és napilapokra is előfizetett.45 1875-ben alakult 138 taggal az Ipar és Kereskedelmi Kör,46 1876-ban hívták életre az Iparos Ifjúsági Képző és Segélyező Egyletet 90 taggal, amely később a Dalárdáját is megalakította.47 A jeruzsálemhegyi iparosok és kereskedők alapították a 1895-ben a Petőfi Kört,48 majd a Cserhát városrész iparosai 1911-ben a Cserháti Társaskört,49 valamennyi a közművelődés, az ipar és kereskedelem fejlesztését tűzte ki célul. A körök, egyletek az ipartestület székházában vagy állandó vendéglőkben tartották összejöveteleiket. 1911-ig az iparosok kedvelt helye a Búzapiac tér szomszédságában üzemelő Zuschmann-vendéglő volt, amelynek vonzereje a pünkösdtől nyitva tartó kerthelyisége volt. A jeruzsálemhegyi Petőfi Kör a Lohonyai- vendéglő nagytermében tartotta összejöveteleit. A Cserháti Társaskör tagjai a Kossuth Lajos utca 34. szám alatti Kovács-, majd Tromler-vendéglőbe jártak szívesen.50 A temetőhegyi iparosok Payer Károly a Rohonczy-téren (a később megépült Viadukt északi végén) álló vendéglőjében gyűltek ösz- sze. Itt a terem közepén biliárdasztal állt, a fal mellett helyezték el a Kör két nagyméretű könyvszekrényét és a zászlótartó szekrényt. Itt őrizték a köri zászlót, a gyászlobogót és a négy darab temetkezési lámpáját is. A Kör tagjai minden vasárnap délelőtt 10 órakor összejöttek. Otthon ebédeltek, 43 Csiszár 1999:85-57. 44 Végbei yi 1886: 40.; Csiszár 1999:17-20. 45 A Veszprémi Iparos Olvasókör Alapszabálya 1874-Ő1: MNL OL BM általános iratok Ш-4-13578. 46 Magyarország egyletei és társulatai 1878: 332-333. 47 Magyarország egyletei és társulatai 1878: 332-333.; alapszabálya 1889-ből: MNL OL BM általános iratok VII-8-23674. 48 V. Fodor 1997:25-37. 49 Kolos 2009: 73-91.; Csiszár -Édes 2011:10.; Márkusné 2013:107-109. 50 Márkusné 2015/1:184-187. 118
