Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
Kaposi Zoltán át bérházának egy részét tanításra.89 A kanizsai iskolaépületek, az addig beszerzett felszerelések is megszenvedték a háborút, e téren jelentős pusztulás ment végbe.90 Amikor vége lett a háborúnak, Nagykanizsa gazdaságilag egy kivérzett, lerobbant város volt. Ismereteink szerint a városi lakosságot illetően mintegy 1100 fős háborús veszteséggel számolhatunk. Az elesettek döntő többsége az orosz fronton lelte halálát. E létszámon belül tudjuk pontosan, hogy a nagy- kanizsai zsidóságból 549-en vonultak be, s közülük 79-en haltak meg a harcokban.91 Az összes veszteséghez későbbi sajtóforrások adatai alapján még mintegy 450-500 háborús sebesültet, rokkantat, tartósan munkanélkülit hozzá kell adnunk, s így azt látjuk, hogy a korábbi mintegy 8000 fős munkaképes férfilakosból csaknem 20%-nyi vált közvetlen áldozatává a nagy háborúnak.92 A városi lakosság és az iparosok megpróbáltatásai azonban nem értek véget 1918-ban. Az 1919. évi Tanácsköztársaság hatalmi rendszere tovább fokozta a problémákat. A Kommün 133 napja alatt átalakították a város- irányítás testületéit. A gazdasági magántulajdon működését korlátozták, s katonás uralmat vezettek be. A legjelentősebb kereskedéseket, üzleteket szocializálták.93 Rögtönítélő bíróságokon ítélkeztek a legkisebb gazdasági „visszaélés" esetében is. A kisiparosok és kézművesek, mint magántulajdonosok, első számú közellenséggé váltak ezekben a hónapokban, s mint politikailag megbízhatatlanokat, „a produktív munkát nem végző burzsoák közé asszentálták".94 Új, de valójában értéktelen és alap nélküli pénzt vezettek be, s tettek kötelezővé; ugyanakkor óriási hiány volt váltópénzből.95 A fűtőanyag hiánya miatt áprilisban sor került a villamosenergia-szolgáltatás időszakos korlátozására,96 májusban pedig már három napos tilalmat rendeltek el.97 A város ellátása tovább romlott: az alapvető élelmiszereken túl szinte minden termékből hiány volt.98 A szeszkereskedést korlátozták, az ún. zugkocsmákat bezárták.99 Az ellátási problémákat még az újságokban meghirdetett győzelmi jelentések sorozata sem tudta elleplezni. A 2000 К értéket meghaladó ékszereket be kellett szolgáltatni az adóhivatalnál, a mulasztókat 89 Zalai Közlöny, 1916. április 3. 90 Lásd részletesen: Kaposi 2014/b. elemzését. 91 Lásd: Zala megye zsidó emlékei, http://www.chevra.mapline.hu Letöltés: 2014. október 9. 92 Zalai Közlöny, 1918. október 27. „Ezer katonasír, s ma már tán több domborodik a kanizsai köztemetőben." 93 Zala-Népakarat, 1919. április 10. 94 Benedek 1936:11. 95 Zala-Népakarat, 1919. június 12. 96 Zala-Népakarat, 1919. április 24. 97 Zala-Népakarat, 1919. május 18. 98 Zala-Népakarat, 1919. július 29. A hústalan hét egyszer fordult elő, az 1919. július 22-29. közötti időszakban. 99 Zala-Népakarat, 1919. július 12. 100
