Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA Feltűnő az új említések nagyságrendjének állandósága. Az évszázad' 10-es, '20-as, '40-es és '50-es évtizedében megjelenő új plébániák száma hozzávetőleg azonos, 30 körüli értéket mutat. Az 1730-as és az 1760-as évtizedben tapasztalható visszaesés is hasonló nagyságrendű, az ekkor megjelenő új plébániák száma mintegy harmadával kevesebb a többi évtized adatánál. Az 1771 és 1777 közötti csonka évtized alatt bekövetkezett alapítások száma a korábbiaktól teljesen eltérő, alig harmada, illetve fele azoknak. A korai adatok bizonytalansága nem teszi lehetővé a plébániahálózat változásának évenkénti vizsgálatát a korszak egészében, ezért ötéves időszakokra bontva próbáltam meg pontosítani a változás ütemét. Az 1. diagram adatai alapján Volkra Ottó János kormányzatának második felét, illetve Padányi Bíró Márton püspökségének első évtizedét lehet kiemelni, mint a plébániaszervezés legintenzívebb időszakait. Mindkét esetben 20 feletti alapítást, új megjelenést regisztrálhatunk az érintett ötéves periódusokban. Ezzel szemben az 1730-as évek, illetve az 1750-es évek második fele, valamint az 1765-öt követő időszak értékei mutatják a plébániaszervezés lendületének csökkenését. Az 1730-as évektől kezdődően kísérletet tehetünk az évenkénti adatsorok összeállítására is (2. diagram). Az 1730-as évek első felének adataiban tapasztalható töredezettség betudható az 1732/33-as és az 1735-ös összeírások hatásának, az ezeknél az éveknél számításba vett plébániák többsége esetén még az első említés került feltüntetésre. Ezzel szemben 1735-öt követően a plébániák döntő többsége esetén ismert az alapítás éve, tehát a megoszlás ettől kezdődően pontos. Jól látszik, hogy 1735-öt követően hosszabb szünet állt be a plébániaszervezésben. Az 1737-es év adatának értelmezéséhez tudni kell, hogy két ekkori alapítási kísérlet, Felsőörs és Lepsény nem volt hosszú életű, 1738-ban mindkettő megszűnt. Ugyancsak visszaesés mutatkozik az 1757-et követő pár évben, ez azonban a korábbinál rövidebb ideig tartott. 1762-ben, majd 1764-ben ismét megemelkedett az új alapítások száma, utóbbi évnél több bizonytalan jogállású plébánia is szerepel, amelyek korábban és később filiaként is feltűnnek. Ezeket szerzetesek látták el, gyakran már évtizedek óta. 1765-től kezdődően pedig egyértelműen regisztrálható az intenzitás csökkenése, amely a vizsgált korszak végéig megmaradt. A plébániaszervezést időben több szakaszra bonthatjuk. Az 1710-es évektől, különösen az évtized második felétől az 1730-as évek közepéig tartó 20-25 évben (1. szakasz), valamint az 1742 és 1757 közötti másfél évtizedben (3. szakasz) jött létre a plébániák többsége. Az 1736-ot követő évekre (2. szakasz), illetve az 1758 utáni időszakra (4. szakasz) ezzel szemben inkább az alapítások alacsony száma jellemző. A plébániahálózat kiépítése területenként is eltérő ütemben történt. Ennek értelmezéséhez elengedhetetlenek a településhálózat változásaira, valamint a népesség megoszlására vonatkozó ismeretek. Mivel ezekről pontos adatok nem álltak a rendelkezésemre, megkíséreltem olyan, a forrásokból egyszerűen kinyerhető mutatókat találni, amelyek, ha pontos adatokkal nem is szolgálnak, 66
