Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
A KIINDULÓ ÁLLAPOT Szentbékkálla is azok közé a települések közé tartozik, amelyeken a 17. században is működött lelkipásztor, azonban a 17-18. század fordulóján Pfeiffer János nem ismeri plébánosát. A százas első étizedében Mihalik Jánost említi plébánosaként, azonban az ő életrajzi adatai meglehetősen bizonytalanok. Korai adatainak forrása egy 1721-ben tartott vizsgálat jegyzőkönyve. Ennek felvétele során a magát 46 évesnek mondó Mihalik János azt vallotta, hogy 1700-ban installálták Balatonfőkajárra plébánosnak, ahol két évig tevékenykedett. A jegyzőkönyv kivonatát Bíró Márton püspök egy 1749. február 21-én kelt beadványa mellékleteként másolták be a püspöki protocollumba. Az 1749-es beadványban, a már idézett jegyzőkönyvre hivatkozva Mihalikot padragi plébánosnak nevezik. Ha az nem is zárható ki, hogy Mihalik előbb balatonfőkajári, majd azt követően padragi plébános volt, az mindenesetre furcsa, hogy az 1721-es jegyzőkönyvben Mihalik magát balatonfőkajári plébánosnak nevezte. Szentbékkállai plébánosként egy 1716. június 9-én kelt dokumentumban bukkan fel. Tapolcára minden valószínűség szerint Pais Andrást követve csak 1720-ban került. Összefoglalva a fentieket nem zárható ki, hogy Mihalik már 1702 után, esetleg - padragi szolgálatát is figyelembe véve - néhány évvel később, de még 1710 előtt Szentbékkállára került, ugyanakkor ezt jelenleg igazolni sem tudom.164 Tapolcán, bár Pfeiffer névtárának adatai egymásnak ellentmondanak, bizonyíthatóan működött plébános a 18. század első évtizedében, név szerint Körmendi Imre. Plébánosként adataim szerint egy 1702. június 6-án kelt hiteleshelyi kiadmányban fordul elő először, s 1710-ig, veszprémi kanonokká történő kinevezéséig gondozhatta a település híveit.165 Somogy megye (3): Buzsák, Igái, Karád A buzsáki plébániát Padányi Bíró Márton szerint 1705-ben alapították. Pfeiffer János szerint Krály [!] Péter plébános 1701 óta működött a településen. Az általa hivatkozott forrás néhai plébánosként nevezi meg Krályt, azonban semmiféle rá vonatkozó évszámot nem tartalmaz. Ettől függetlenül elképzelhetőnek tartom a plébánia 1710 előtti működését.166 167 A Bíró Márton szerint 1695-ben alapított igali plébánia plébánosait Pfeiffer 1699-től kezdődően ismeri. A 18. század legelejére közölt adatai ugyan ellentmondásban állnak egymással, a plébánia működésének tényét mégis elfogadhatónak tartom.’67 164 Hornig 1903. 315.; Pfeiffer 1987. 718-719.; 1721/1749: VÉL I.1.39.b. tóm. 4. 221-227., hivatkozott részek 222. és 226.; 1716: VÉL 1.1.6. fasc. 3. no 159. 165 1702: MNL VeML XII.Li.aa. tóm. 6 no 257. (478-479.); vö. Hornig 1903. 315. és Pfeiffer 1987.145-146. (Körmendi Imre) és 96-97. (Fabsics Mihály). 166 Hornig 1903. 315.; Pfeiffer 1987. 648., a hivatkozott forrás VÉL 1.1.13. fasc. 1. no 10. 31. 167 Hornig 1903. 314.; Pfeiffer 1987. 1027. (Tokaji Benedek), 580. (Kazó András) és 262. (Baranyai János). 57
