Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
A KIINDULÓ ÁLLAPOT Pilis megye (3): Ráckeve, Tököl, Vörösvár A három Pilis megyei plébániából kettő 1710 előtti léte kétséges. Mind Ráckevét, mind Tökölt szerzetesek látták el, így e korai időszakban nehéz meghatározni mikortól is beszélhetünk plébániáról az esetükben. Bíró Márton mindkét plébánia alapítását 1690-re teszi.152 Vörösvár helyzete a fentiekkel szemben egyértelmű. A Bíró Márton szerint 1692-ben alapított plébánia plébánosait anyakönyvi adatok alapján Pfeiffer János 1696-tól ismeri. Az anyakönyvét 1693-ban kezdték el vezetni, de az első három évben feltételezhetően szerzetesek látták el a híveket. Plébánosként először Hörman Bemát szerepel a kötetben. Egy 1696-ban keletkezett összeírás szerint Vörösvár német telepesei nemrég kezdték megművelni a mezőváros (Markt) területét.153 Fejér megye (2): Ercsi, Mór Ercsit Padányi Bíró Márton szerint 1701-ben alapították. Ezzel egybevág egy kései, 19. század elején keletkezett egyházlátogatási jegyzőkönyv adata, amely az alapítást 1702-re teszi. Ettől az időtől kezdődően ismerjük a plébánián működő adminisztrátorok nevét.154 A móri kapucinusok letelepítésére a Padányi Bíró Márton által közölt 1691-es alapítási évvel ellentétben 1695-96-ban került sor, ekkortól számíthatjuk lelkipásztori munkájuk kezdetét is.155 Veszprém megye (2): Palota, Veszprém A palotai plébániát Bíró Márton ősi alapításúnak tartja. Pfeiffer János névtárában az 1727-ben elhunyt Fekete József Gergely palotai plébánosról azt állítja, hogy több mint 30 évig működött a településen. Állítását igazolja, hogy 1701 január 30-án jelen volt egy birtokba iktatásnál.156 Veszprémben a plébánosi teendőket a káptalan 17. századi újjászervezését követően a kanonokok látták el, de a városban jelenlévő ferencesek is kivették részüket a település és a környék lelkigondozásából, amint arról tanúskodik Volkra Ottó János kánoni vizsgálatáról felvett jegyzőkönyv is.157 152 Ráckeve: Hornig 1903. 313.; Tököl: Hornig 1903. 313. Vö. Pfeiffer-Takács 2001. 299. és Molnár 2003.175. 153 Hornig 1903. 314. és Pfeiffer 1987. 532. (Hörmann Bemát) és 594. (Kemetmilner Piacid OSB); Vörösvár vegyes anyakönyv 1693-1766. 4r. (1696. III. 6.) és 191r., MNL OL X 2117 A457.; MNL OL E 156 fasc. 63. no 15. 2v-6r. 154 Hornig (1903) 313. Az egyházlátogatást idézi az adminisztrátorok felsorolásával együtt Pfeiffer-Takács 2001. 300. 155 Hornig 1903. 314., a letelepedés körülményeiről röviden Siptár 2010a. 74-75. 156 Hornig 1903. 313.; Pfeiffer 1987. 402-403.; MNL VeML XII.Li.aa. tóm. 4. no 40. (812). 157 A kánoni vizsgálat szövege magyarul kivonatolva megtalálható Körmendy 1995a. 16-20., hivatkozott részek 17-18. 55
