Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
V. Függelék - V.1. A veszprémi egyházmegye helynökeinek, kanonokjainak és espereseinek archontológiája 1700–1777
Függelék 196. Zalabér (= Zala megye; 1710-es évek második fele) egerszegi kerület (1710-es évek) —> kanizsai kerület (1750) 197. Zalaegerszeg, Zala megye (=; ősi) egerszegi kerület (1710-es évek) 198. Zalakoppány (Zalaszentgrót része, Zala megye; 1754) kanizsai kerület 199. Zalaszentgyörgy (= Zala megye; 1730-as évek eleje) egerszegi kerület —> szombathelyi egyházmegye 200. Zalaszentlászló (= Zala megye; 1748 körül) keszthelyi kerület 201. Zalavár (= Zala megye; 1720 körül) keszthelyi kerület (1740-es évek); kanizsai kerület (1770-es évek) 202. Zirc (= Veszprém megye; 1730-as évek)701 veszprémi kerület 203. Zsámbék (= Pest megye; ideiglenesen 1698-1704; 1715) kerületen kívül; buda-fehérvári kerület (1710-es évek) —► budai kerület (1737) —* székesfehérvári egyházmegye 204. Zsid (Várvölgy, Zala megye; 1720) keszthelyi kerület V.2.3. A szerzetesrendek által ellátott plébániák betűrendben A szerzetesi lelkipásztorkodás kérdésköre túlmutat a plébániákon, a plébániahálózaton, itt csak arra vállalkoztam, hogy azokat az eseteket vegyem számba, amikor a kortársak által a plébániahálózat részeként meghatározott településeken folytattak pasztorációt szerzetesek. Ebben az esetben is számolni kell azonban olyan helységekkel, amelyeknek akár kortársi megítélése is bizonytalan. Különösen igaz ez azokra a jellemzően szerzetesi birtokokra (1), ahol helyben lakó szerzetes végezte a hívek lelkigondozását. A zirci ciszterciek példáján tudom bemutatni ezt a problémát. Az egymástól meglehetősen távol fekvő bakonyi Polány és mezőföldi Előszállás időben párhuzamosan előfordul önálló ciszterci adminisztratúraként, illetve a zirci ciszterci plébánia leányegyházaként is. Nyilvánvaló a kortársak bizonytalansága a helyben lakó szerzetes lelkipásztori státuszának megítélésében. Számtalan esetben találkozunk földesúri rezidencián szolgáló jellemzően szerzetes házikáplánnal (2), akik azonban több esetben kaptak felhatalmazást az adott település vagy a környék katolikusainak lelkigondozására. A Fejér megyei Láng példáját hozhatom itt fel. 701 A források szerint az 1730-as évektől kezdődően a ciszterci szerzetesek is megkísérelték kivonni magukat a megyéspüspök joghatósága alól. Ez azonban nem sikerült, s az 1740-es évektől kezdődően szerepelnek az egyházmegyei összeírásokban. 276
