Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.6. Összegzés: az egyházmegyei papi pályamodell
Összegzés 20. TÁBLÁZAT A plébániák jövedelmei kerületenkénti összesítésben* (1735, 1750-es évek közepe, 1770-es évek közepe) KERÜLET 1735 1750-es évek közepe 1770-es évek közepe JÖVEDELEM ÁTLAGA KERÜLET/ EGYHÁZMEGYE JÖVEDELEM ÁTLAGA NÖVEKEDÉS KERÜLET / EGYHÁZMEGYE JÖVEDELEM ÁTLAGA NÖVEKEDÉS KERÜLET/ EGYHÁZMEGYE budai 224 Ft 184% 260 Ft 116% 173% 344 Ft 132% 114% fehérvári 118 Ft 97% 147 Ft 125% 98% nincs adat ráckevei nem létezett 407 Ft 207% 135% palotai nincs adat veszprémi 87 Ft 71% 105 Ft 121% 70% nincs adat keszthelyi 92 Ft 75% 137 Ft 149% 91% 173 Ft 126% 57% tapolcai nem létezett 124 Ft 135% 83% 265 Ft 193% 88% egerszegi 85 Ft 70% 121 Ft 142% 81% 221 Ft 183% 73% kanizsai nem létezett 132 Ft 155% 88% 391 Ft 296% 129% somogyi 123 Ft 101% lásd a kaposvári és a segesdi kerületnél kaposvári nem létezett 155 Ft 126% 103% 304 Ft 196% 100% segesdi 158 Ft 128% 105% 311 Ft 197% 103% Egyházmegye 122 Ft 150 Ft 123% 303 Ft 202% * jövedelem átlaga = az egyes kerületekben, illetve az egyházmegyében található plébániák jövedelmének átlaga kerület / egyházmegye = az adott kerület jövedelemátlagának és az egyházmegye jövedelemátlagának aránya növekedés = az adott kerület, illetve az egyházmegye jövedelemátlagának változása az előző évkörbeli jövedelemátlaghoz viszonyítva Megjegyzések: A veszprémi és a tapolcai kerület plébániáinak 1750-es évekbeli jövedelmi adatait egy 1760-as forrás segítségével adataiból becsültem meg (lásd az 544. jegyzetben írottakat). Amennyiben a két kerület adatait nem veszem figyelembe az egyházmegyei összesítésnél 160 forintos átlagot kapok. Az újonnan kialakított kerületek adatait azokkal a kerületekkel vetettem össze, amelyekből kihasították őket, azaz a ráckevei kerület esetében a budai és fehérvári kerületet együttesen, a tapolcai esetében a keszthelyit, a kanizsai esetében az egerszegit, míg a kaposvári és a segesdi esetében a somogyit vettem figyelembe. A plébániánkénti adatokat lásd a függelékben. 207
