Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.5. Lehetőségek és korlátok az egyházmegyei elit alakításában Padányi Bíró Márton példáján
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI Bíró Márton 1762-ben kelt végrendeletében említi sógorát, Séllyei Nagy Jánost, aki Veszprém vármegye jegyzője, egyben unokahúgának, Bíró Juditnak a férje volt. A végrendelet annyit árul el Nagy János családjáról, hogy apja a székesfehérvári illetőségű Séllyei Nagy János volt.534 Az akkor még előnév nélkül szereplő Nagy Jánost 1752-ben választották Veszprém megyében főszolgabíróvá, a halotti anyakönyvben szereplő életkora alapján 29-30 éves korában.535 Fejér vármegye előbb 1754. május 11-i közgyűlésén, majd 1765. október 19-i közgyűlésén állított ki részére nemességigazolást, amelyeket 1755. január 4-én, illetve 1765. november 26-án mutatott be Veszprém megyében. Az utóbbira a Séllyei előnév igazolása miatt volt szüksége, amelyet az 1754. évi dokumentum nem tartalmazott. 1772. március 22-én hunyt el Veszprémben az anyakönyv tanúbizonysága szerint 49 évesen, tehát 1723-ban, vagy tágabban, az 1720-as évek első felében születhetett.536 A megyébe kerülve előbb a Somló melletti Borszörcsökön, majd Veszprémben élt. Séllyei Nagy Ignác anyakönyvi bejegyzése megtalálható a székesfehérvári (mai) belvárosi plébánia anyakönyvében. Eszerint 1733-ban született, szüleit Nagy Jánosnak és Korlát Juditnak hívták - az anyakönyvi bejegyzésben nem szerepel apja előneve, de olvasható neve előtt a P[erillustris] Dfominus] rövidítés, ami nemesi voltára utal.537 A fentiek tükrében csábító lehetőségként merül fel, hogy Ignácot és Jánost testvéreknek tartsam, azonban erre pozitív adat nem áll a rendelkezésemre. Az anyakönyv vonatkozó évtizedeit (1710-1740) áttekintve legalább három Nagy János és Judit nevű házaspárra bukkanhatunk, s közülük többnek is született János nevű gyermeke, igaz, az 1730-as évek elején. Az anyakönyvet vezető szerzetesek nem csupán az anyák vezetéknevét nem írták ki következetesen, de a nemesi állapotra sem utaltak minden esetben, s a keresztszülők személye sem ad mindig egyértelmű támpontot az egyes családok elkülönítésére.538 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy Padányi Bíró Márton biográfusa előtt ismert tény volt Séllyei Nagy János és Bíró Judit házassága, azonban a Séllyei Nagy Ignáccal való rokonság kérdését nem vetette fel.539 534 Bíró Márton végrendeletének 9. és 26. pontjában említi sógorát. Hermann-Jakab 2013. 64/65. és 74/75. 535 Hermann-Jakab 2013.118.127. számú jegyzet. Veszprém megyei feltűnését követő azonnali főszolgabíróvá választása egyértelműen utal az őt patronáló főispáni rokon befolyására. A házasság pontos időpontját nem ismerem, 1752 körül kerülhetett sor rá. 536 1755: MNL VeML IV.l.e.aa. tóm. 8. 157.; 1765: MNL VeML IV.l.a. tóm. 6. 1104-1105.; 1772: VÉL VI.157. Vegyes anyakönyvek tóm. 6. 201v. 537 MNL OL X 563 (Székesfehérvár belvárosi római katolikus plébánia anyakönyvei) tóm 2.96., 183. felvétel. Átnéztem - a család tekintetében sajnos eredménytelenül - a korabeli halotti és házassági bejegyzéseket is, amelyek az 562-569. mikrofilmtekercseken találhatóak meg. 538 Sajnálatos módon nem vezetett eredményre sem Fejér vármegye levéltárában való kutatás, amelyért Bödő István Fejér megyei kollégámnak tartozók köszönettel, sem a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár vonatkozó anyagainak áttekintése, amelyben Mózessy Gergely volt segítségemre. 539 Lásd Pehm 1934. vonatkozó részeit. 200
