Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
I. Bevezetés - I.2. Szakirodalom és források
Bevezetés Fazekas István, Tusor Péter és Molnár Antal által végzett és irányított kutatásokat. Jellemző továbbá az említett műhelyekre, hogy szorgalmazzák és felvállalják az alapkutatások folytatását.42 Az elmúlt két évtized egyháztörténeti kutatásainak további jellemzője a társadalomtörténet kérdésfeltevései iránti érzékenység. Fazekas István a győri egyházmegye 17. századi egyházlátogatási jegyzőkönyveit alapforrásul véve vizsgálta a püspökség alsópapságának származási, iskolázottsági, műveltségi viszonyait.43 Dénesi Tamás már említett vizsgálatait a veszprémi egyházmegye 18. századi lelkipásztorkodó papságával kapcsolatban végezte, kutatásait azonban kiszélesítette, s vizsgálódásának körébe bevonta az egyházi társadalom alig megfogható, a hívek felé átmenetet képező csoportjait, a licenciátusokat, a tanítókat és egyéb világi kisegítőket is.44 A prozopográfia módszerével vizsgálta az egyházi társadalom középső csoportját alkotó kanonoki réteget Fedeles Tamás a pécsi székeskáptalan példáján.45 A protestáns egyháztörténet-írás művelői is a katolikusokhoz sokban hasonló utat jártak be az elmúlt évtizedekben.46 A dunántúli református egyházkerület a korszakban területi átfedésben volt a veszprémi római katolikus egyházmegyével, ezért dolgozatom szempontjából kiemelendő a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiben (Pápa) folyó forrásfeltáró munka. Ennek eredményeként több egyházlátogatási jegyzőkönyv nyomtatásban is megjelent, s publikálták a korszakra vonatkozóan a pápai református kollégium diákjainak, valamint az egyházkerület prédikátorainak és rektorainak adattárát.47 A kutatás során nem törekedtem a helytörténeti munkák szisztematikus összegyűjtésére és felhasználására, ehelyett az alább bemutatandó levéltári források minél teljesebb feldolgozását tűztem ki célul.48 42 A pécsi egyházmegye középkori történetét bemutató kötet mellékleteként több adattár is közlésre került, például az egyházmegye templomos helyeiről, a püspökség és a káptalan birtokairól. Siptár Dániel a kora újkori Magyarország szerzetesi intézményeinek adattárát készíti el. Ez utóbbiról röviden Siptár 2010b. 84—88. 43 Fazekas 1993. A tanulmány újabb közlése Fazekas 2014. 69-116. Ez utóbbi gyűjteményes kötetben közreadott tanulmányai átfogó képet nyújtanak a győri egyházmegyében a 17. század folyamán lezajlott katolikus megújulási törekvésekről. 44 Általában Dénesi 2006., a licenciátusokra vonatkozóan Dénesi 2004. 45 Fedeles 2005a. és Fedeles 2005b. 46 A felekezeti különállás - a korábbi évtizedeknél, évszázadoknál kevésbé élesen - a mai napig jelen van az egyháztörténet művelésében. Ez nem csupán a kutatók és a műhelyek elkülönülésében, hanem olykor a szemléletében is megfigyelhető. Erre különösen tanulságos példát szolgáltatott Tőkéczki László és Siptár Dániel beszélgetése a Duna Televízió Napok, évek, századok című műsorának 2010. december 14-ei adásában (www.dunatv.hu; 2011. február 21.). 47 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek Ниш et al 2002. (1774) és Kránitz 2011. (1747). A diákok adattára Köblös 2006., a lelkészi adattár Köblös-Kránitz 2009. 48 A 18. századi egyházmegye területén található településekről készült helytörténeti tanulmányok, monográfiák összegyűjtése, legalábbis bibliográfia szintjén, nem tűnik eleve lehetetlennek, ugyanakkor fontosabbnak és célravezetőbbnek ítéltem a források feldolgozását. 20
