Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.5. Lehetőségek és korlátok az egyházmegyei elit alakításában Padányi Bíró Márton példáján
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI sikertelen lépést tett arra, hogy kanonoki javadalmától is megfossza Bírót.509 A súlyosnak tűnő konfliktus ellenére a két személy viszonya hamar rendeződhetett, hiszen kevéssé képzelhető el, hogy 1740-ben a püspök akarata ellenére nevezte volna ki az uralkodó Bíró Mártont nagyprépostnak. Orosz Pál és Bíró konfliktusa a Padányi által építetett nagypréposti ház körül történtekben csúcsosodott ki.510 Ez vezetett 1746-ban Orosz Pálnak a helynöki tisztségről történt leváltásához. IV. 5. Lehetőségek és korlátok az egyházmegyei elit alakításában Padányi Bíró Márton példáján Padányi Bíró Márton személyét, egyházmegyén belüli kapcsolatait, valamint döntéseit - köszönhetően a fennmaradt bőséges forrásanyagnak - elődeivel összehasonlítva lényegesen jobban ismerjük, így püspökségének időszaka alkalmasnak tűnik arra, hogy bemutassam, az egyházmegye irányítóinak kiválasztásakor a főpásztornak milyen lehetőségei voltak, illetve milyen korlátokkal kellett szembenéznie, milyen eszközök álltak rendelkezésére támogatottjai karrierjének építésében. Ehhez mindenekelőtt azokat a személyeket kell meghatározni, akik Bíró püspök belső munkatársi körét alkották. A részletesebb vizsgálatot kézenfekvő a hattagú káptalan 1744. évi javadalmasaival kezdeni. A káptalan tagjai Acsádi Ádám püspök halálakor egy kivétellel a veszprémi egyházmegye lelkészkedő papságából kerültek ki. A kivétel, Dubnicai István Acsádi udvari papja volt. Rajta és Bírón kívül a kanonokok kinevezésük előtt esperesi tisztséget viseltek, rendelkeztek tehát egyházigazgatási gyakorlattal is. Elmondható továbbá, hogy egyetlen kivétellel egykorú- ak voltak, az 1690-es években születtek, s mindnyájan Nagyszombatban, a Collegium Rubrorumban végezték tanulmányaikat, így feltételezhető, hogy még teológus korukból személyesen ismerték egymást.511 A kivétel ismét Dubnicai István, aki az 1670-es évek derekára tehető születésével Acsádival volt közel egykorú. Acsádi Ádám püspök halálát követően, az 1744. október 16-án tartott káptalani gyűlésen a jegyzőkönyvi bejegyzés tanúsága szerint a káptalan tagjai egyhangúlag választották káptalani helynökké Bíró Márton nagyprépostot.512 palis manus Vicariatum fere per quatuor annos gestum humillime una cum sigillo Papx resignavi." VÉL I.1.39.b. tom. 1. 205. 509 A püspöknek a Helytartótanácshoz írott, 1739 januárjában kelt levelét ismerteti Petrák 1949.33. 510 Ezt és egyéb konfliktusaikat is részletesen bemutatja Lukcsics-Pfeiffer 1933. 96-100. 511 Vö. Pfeiffer 1987.17. (Bíró), 139. (Kis), 153. (Lenti), 176. (Pöstyéni), 208. (Szentimrei). 512 Dubnicai István éneklőkanonok - tőle nem szokatlan módon - ezen a káptalani gyűlésen sem volt jelen. VÉL III.l.c. tom. 1. 212-213. 188
