Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.2. A veszprémi székeskáptalan tagjai
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI Egyénenként megvizsgálva azokat, akik javadalmakat átlépve haladtak előre a káptalani ranglétrán, szinte mindegyikük esetében kimutatható szorosabb kapcsolat a főpásztorral. Csak példaként említek néhány esetet. Az 1726-ban olvasókanonokká kinevezett Potyondi László kinevezését követően Acsádi Adám helynökeként kerül a szemünk elé. Szentimrei Szabó Ferenc nagyvázsonyi esperesplébánosként szoros munkakapcsolatban állt Padányi Bíró Mártonnal, amikor ez utóbbi székesegyházi főesperes volt. 1746-ban már őrkanonokként is Padányi Bíró Márton bizalmasaként tűnt fel. 1755-ben, Lenti István általános helynök nagypréposti kinevezését követően idős kora ellenére Szentimrei Szabó az őrkanonoki javadalmat az olvasókanonokival cserélhette fel. A már említett Lenti István esete különlegesnek tűnik. Amikor a frissen kinevezett nagyprépost s egyben általános helynök, Orosz Pál viszonya a főpásztorral alig egy év alatt megromlott, Padányi Bíró Márton leváltotta őt helynöki tisztségéből.463 Ezt követően 1747-ben Lenti Istvánt nevezte ki helynökének, aki 1743 óta az utolsó káptalani javadalom birtokosa volt. Ez szokatlan helyzetet teremtett, hiszen az általános helynökök korábban a magasabb javadalmak viselői közül kerültek ki. Ekkor azonban nem volt adományozható javadalom a káptalanban. Vélhetően ezért próbálkozott Padányi Bíró Márton azzal, hogy a még (közel egy évtizedig) élő Kis István székes- egyházi főesperes javadalmát Lentinek juttassa. 1747. november 22-én kelt kinevező okiratában a főpásztor azt állítja, hogy a székesegyházi főesperesi javadalom üresedésben van.464 A szokatlan kinevezésnek a források tanúbizonysága szerint nem lett gyakorlati következménye, olyannyira, hogy a kinevezésen kívül egyetlen dokumentumban sem történik utalás az ügyre. Kis István háborítatlanul élvezte tovább javadalmát 1755-ben bekövetkezett haláláig.465 Padányi helynöke egészen 1755 januárjáig kénytelen volt beérni a (mester )ka- nonoki javadalommal, ekkor azonban rögtön az olvasókanonoki stallumhoz jutott, majd egy évvel később, Orosz Pál halálát követően nagyprépost lett. és Sárkány Gábort egyértelműen abba a körbe sorolom, akik, ha korai haláluk nem akadályozza meg őket, nagy valószínűséggel jelentős egyházmegyei karriert futottak volna be. Személyüket a későbbiekben még érintem. 463 Orosz Pál helynöki tisztségből történő leváltásáról 1746. július 3-án kelt levelében értesítette Szentimrei Szabó Ferenc és Lenti István kanonokokat, őket bízva meg a vikariátushoz tartozó pecsét és jegyzőkönyv átvételével. VÉL 1.1,39.b. tóm. 2.276-278. A főpásztor július 31-én keltezett Orosz Pálhoz címzett levelében is foglalkozott a kérdéssel. VÉL I.1.39.b. tóm. 10.167-168. 464 „... archi-diaconatum cathedralis ecclesise nostrx Veszprimien[sis] cathedralem per aliam ad[mod]um r[evere]ndi d[omi]ni Stephani Kiss accomodationem, seu ad officium rurale & oeconomicam illudque acceptatum atque jam ultra semestre etiam exercitum concomitanter cum spirituali prxdicandi munere incompatibile factam applicationem, de jure & de facto vacantem ..." VÉL I.1.39.b. tom. 3.275-276. 465 Székesegyházi főesperesként említik Kis Istvánt többek közt 1749. augusztus 15-én. MNL VeML Xll.l.i.aa. tom. 14. no 94. [679-680]. Sárkány Gábor székesegyházi főesperesi kinevezésében a stallum üresedésének jogcíme Kis István halála volt. 1755. III. 12.: VÉL I.1.39.b. tom. 12.171. 172
