Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.1. A kerületi esperesek
A KERÜLETI ESPERESEK megbízott Milchdorfer György. Nyilvánvalóan nem Milchdorfer számára alakították ki az új kerületet, azonban személye katalizálhatta a folyamatot. Az esperesek személye, jobban mondva az, hogy melyik plébánián találtak esperesi tisztségre alkalmas személyt, befolyásolta a ráckevei és a budai kerület közti határvonal változásait is.421 A kerületi rendszer részleteinek megértése az esperesek személyének vizsgálata nélkül nem lehetséges. A 18. század első felében néhány alkalommal előfordult, hogy egy kerület esperese egy másik kerülethez tartozó plébánia lelkipásztora volt. Márkus Mihály bicskei plébános esetében, akit a budai (pilisi) kerület esperesévé neveztek ki, ez nem okozott problémát, hiszen a fehérvári kerületben fekvő Bicske határos volt a budai kerülettel. Ennek ellenére Márkus Mihály hamarosan átkerült a budai kerületben található zsámbéki plébániára.422 Másképp oldódott meg a keszthelyi kerülethez tartozó Szántó plébánosa, Lenti István kapcsán felmerülő probléma. О 1734/35-től kezdődően a zalaegerszegi kerület esperese volt, fiatal korára tekintettel feltételezhetően azért, mert a kerület papsága soraiban nem talált alkalmas személyt a főpásztor. Pais András keszthelyi plébános 1738-ban bekövetkezett halála után azonban a keszthelyi kerület élére került át. A váltást lehetővé tette, hogy közben Sárkány Gábor salomvári plébános személyében megfelelő embert találtak az egerszegi kerület élére is. Kevésbé bizonyult szerencsésnek a törökkoppányi plébános már sokszor említett kinevezése a plébániától távolabb fekvő somogyi felső, más néven kaposi kerület élére 1735-ben. A kerületi esperesek feladatkörét részletesen szabályozták a kinevező okmányban. Ezek formája a korszakban állandó volt.423 Az esperesek mint a püspök helyettesei, az iratok szóhasználata szerint mint a püspök „szemei" jártak el. Egy találó 20. század eleji megfogalmazás szerint „a püspöki hatóság intézkedéseinek végrehajtó közege, az egyházi közigazgatás közvetlen ellenőre és irányítója" volt a kerületi esperes.424 Feladataik között mindenekelőtt a kerület plébániáinak rendszeres látogatására vonatkozó kötelezettséget említették. Ezt követte a kerületi papság tevékenységének és magaviseletének figyelemmel kísérése, szükség esetén feddése, illetve arról a felsőbb hatóság részére történő jelentéstétel. Kiemelték a szentmisék, szentbeszédek megtartásának 421 VÉL I.1.39.b. tóm. 12. 427-428. Bővebben lásd a ráckevei kerület kialakulásáról írottakat a III.2. alfejezetben. 422 Márkus Mihály Padányi Bíró Márton utóda volt a bicskei plébánián, először az 1732/33-as összeírásban szerepel. VÉL 1.1.13. fasc. 1. no 4. Zsámbékra már mint esperes került át 1743 júniusában. Itt működött haláláig, 1758. augusztus végéig. 423 A kinevezési okmányok másolatai a püspöki protokollumokban maradtak fenn. Az egyes kinevezések hivatkozásait lásd a függelékben. Az 1730-as évekből nem maradt fenn teljes szövegű kinevezés, az 1740-es évektől kezdve azonban igen. Az első ilyen Domanicki János kinevezése 1745-ből. VÉL I.1.39.b. tóm. 2.15-17. A kinevezések szövege azonos, csak a neveket változtatták, illetve bizonyos eseti felhatalmazásbeli különbségekre utaltak. 424 Geisz 1910. 239. 155
