Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.1. A kerületi esperesek
A KERÜLETI ESPERESEK működő Schönpflugnak adja. 1745 óta most nyílt alkalma először a püspöknek káptalani javadalom adományozására, így nem különösebben csodálható, hogy nem az alig három éve udvarában élő papnak juttatta a stallumot. Válaszában részletesen leírja, miért tartja alkalmatlannak szertartóját erre a kitüntetésre: külföldi születésű s nem indigena, ezenkívül nem tud magyarul, és „még alig tevékenykedett az Úr szőlőjében"}06 Másfél évvel később szolgálatai jutalmául tiszteletbeli kanonoki címet kapott Padányi Bíró Mártontól. О volt az első, aki tényleges lelkipásztori és esperesi munka végzése nélkül részesült ebben a megtiszteltetésben. Pár évvel később Séllyei Nagy Ignác kapta meg ezt a címet hasonló körülmények között. A címadományozás idején Schönpflug már apostoli protonótárius volt. Az ígéretesen induló karriert végül az esperességéhez kapcsolódó konfliktusa törte ketté. 1758 őszén került Schönpflug a (német nyelvű) zsámbéki plébániára, s egyúttal a budai kerület élére. Egy év múlva már a hívekkel való konfliktusokról számol be a főpásztorának.406 407 Gróf Berényi Erzsébettel (gróf Zichy Miklós özvegyével) az óbudai uradalom úrnőjével is hamar összetűzésbe került, a grófnő szerint ugyanis nevével visszaélve próbálta meg kierőszakolni a templompénztárban található összeg plébániaépítésre fordítását. Ezt a grófnő érthető módon zokon vette.408 A lelkipásztori feladatok ellátásával kapcsolatos panaszok nem merültek fel ellene,409 s mint esperessel szemben sem volt a püspök részéről kifogás személye ellen. 1763-ig azonban olyannyira elmérgesedett a grófnő és a hívek, valamint a plébános viszonya, hogy Schönpflugnak távoznia kellett a plébániáról.410 1763-ban a közeli (Nagy)kovácsiba került, majd itteni konfliktusok után 1766-ban elbocsátották az egyházmegyéből.411 Schönpflug Ferenc esetében elsősorban gazdasági jellegű konfliktusokról adnak hírt a források, de esperesi működésének sikertelensége kapcsán felmerül a főpásztor váci püspöknek írt levelében említett hiányosságok szerepe is. 406 Padányi Bíró Márton válasza a váci püspöknek 1755. II. 3.: VÉL 1.1.39.b. tóm. 9. 413-414. 407 Hívei ekkor már háromnegyed éve nem fizettek párbért. 1759. X. 16.: VÉL 1.1.10. fasc. 2. no 5. 408 1760. VII. 5.: VÉL 1.1.10. fasc. 2. no 10. 409 A hívekkel való viszony természetesen nem választható el a lelkipásztori működéstől. Azonban olyan típusú panaszok, mint amilyenek általánosan előfordultak a korban a plébánosokkal szemben, mint például a prédikációk és katekézis elhanyagolása, a betegek és haldoklók látogatásának elmulasztása, s ennek következtében a halál előtti szentgyónás lehetőségének nem biztosítása, illetve az utolsó kenet fel nem adása, valamint életmódból fakadó közbotrány okozása (részegség, konkubinátus) nem fordult elő vele kapcsolatban. 410 Megpróbált megfelelő helyet találni magának. Már 1762-ben gróf Zichy Jánoshoz fordult, és kérte maga számára az adonyi plébániát. 1762. VIII. 3.: MNL OL P 707 fasc. 282. no 10. 215r-v. és 217r. (216. alatt a boríték található). 1758 és 1763 között a főpásztorral folytatott, valamint vele kapcsolatos levelezés megtalálható VÉL 1.1.10. fasc. 2. no 2-15. (ez utóbbi szám alá több tucat levele került besorolásra). 411 Dravecz (1764-[1771]) 30. 151
