Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)

III. Az egyházszervezet középső szintjének kiépítése - III.2. Esperesi kerületek Pilis és Fejér megyék területén (budai/fehérvári főesperesség)

Esperest kerületek Pilis és Fejér megyék területén

körüli kinevezését, sem egy esetlegesen 1747-ben kelt újólagos kinevezését nem találtam meg. Ez utóbbi adattól függetlenül a fehérvári és a budai kerület szétválását - a korabeli gyakorlatot követve - 1737-hez kötöm. (IX/B. térkép) Két évtized múltán, a plébániahálózat további sűrűsödését követve újabb területi változtatásra került sor. 1756. január 14-én hasította ki - részben a budai, részben a fehérvári kerületből - Bíró Márton püspök a ráckevei kerületet, s egyben nevezte ki a kerület első esperesévé Milchdorfer (Tejfalusi) György torbágyi plébánost.330 Az új esperesség létrehozásának előzményeit nem ismerjük részletesen. Lenti István helynök egy levelében pár odavetett sorban tudósít arról, hogy 1755 nyarán-őszén Milchdorfer György torbágyi plébános helyettesítette a bicskei plébánost - a fehérvári kerület esperesét - esperesi teendőinek ellátásában.331 Milchdorfer 1755 tavaszán került Torbágyra, legkorábban ekkortól lehetett „helyettes" esperes. A helyettesítés oka, a bicskei plébános akadályoztatása megszűnhetett 1755 szeptemberére, s Lenti István helynök ekkor Milchdorfer kérését támogatva felvetette a kerület megosztásának lehetőségét.332 Az új kerület kialakítása során mélyen belevágtak a budai esperesi kerület testébe, nem csupán a névadó Ráckevét is magába foglaló szigetet, hanem a Budától délnyugatra fekvő plébániákat is az új esperesség alá rendelték. Ennek következtében a rendezés területileg aránytalan kerületeket hozott létre. A Buda környéki plébániáknak a ráckevei kerület alá rendelésének oka Milchdorfer személye lehetett. Egyszerűbb volt az esperes plébániáját, Torbágyot s a közbeeső plébániákat az új kerülethez csatolni,

330 A budai kerületből Érd, Torbágy, Promontor, Ráckeve, Tétény, Tököl, Törökbálint és (Sziget)újfalu, a fehérvári kerületből pedig Adony, Ercsi, Pentele, Perkáta és Vajta került át az új kerületbe. VÉL I.1.39.b. tóm. 12. 539-541. Az eseményről hírt ad a fehérvári kerület protocolluma is. Eszerint a kerület kialakítására februárban került sor, és Érdet nem a budai, hanem a fehérvári kerületből átcsatoltként említette. SzPL no 5068. 101. Érdnek ez utóbbi egyházigazgatási beosztását erősíti, hogy 1752 nyarán egyházmegyés plébánosát a fehérvári kerület esperese, Dravec József vezette be állomáshelyére. SzPL no 5068. 66.

331 Ez az időszak azért is érdekes, mivel Dravec József váli esperesplébános Veszprémbe távozta (1755 júliusa) és Horvát Pál bicskei plébános esperesi kinevezése (1755 novembere) közé esik. SzPL no 5068. 90. Lenti István leveléből Horvát november előtti esperességére lehet következtetni, ami egyfajta kinevezést megelőző ideiglenes feladatellátást jelenthetett. VÉL I.1.38.B. tóm. 12. 427-428.

332 Egy más tárgyú levelének utóiratában a következőképp ír Lenti István helynök: „A D[omiInus Millidorfris könyörög, hogy méltóztattnék Excellentiád továbbis a Vice-Esperességben meg tartani. Ha Excellentiádnak úgy tetczik, bizony talán meg maradhat, mert a Bicskei bizony nem ér reá, kivált már most gyakran a Coronánakis meg köll lenni. Úgyis ő néki lenne 12 Plebanus subalternusi, a Bicskeinek pedig 17." VÉL I.1.39.b. tóm. 12. 427-428. Hogy 1755 év végén már eldöntött tény volt a ráckevei esperesi kerület felállítása, bizonyítja egy 1755. december 11-én kelt irat is, amelyben említik többek között a ráckevei kerületet is. VÉL I.1.39.b. tóm. 15. 29-31. A levélben említett korona a kerület papságának rendszeresen, évente legalább két alkalommal megtartott gyűlése volt, amely elsősorban teológiai, lelkipásztorkodással kapcsolatos kérdések kerültek napirendre, ugyanakkor ez biztosított rendszeres fórumot a papság kapcsolattartására is. A koronákról a veszprémi egyházmegye példáján bővebben Dénesi 2007.

121