Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
I. Bevezetés - I.1. A dolgozatban használt egyházigazgatási fogalmak
Egyházigazgatási fogalmak Disszertációm témavezetője, Benda Gyula sajnos már nem érhette meg a kézirat elkészültét. Halálát követően Szijártó M. István vállalta tovább a kutatás mentorálását. Figyelmét, értékes megjegyzéseit ezúton is szeretném megköszönni, ahogy szeretnék köszönetét mondani a disszertáció opponenseinek, Koltai Andrásnak és Molnár Antalnak is értékes megjegyzéseikért, tanácsaikért. Munkám előrehaladása során nagyon sok segítséget kaptam kollégáimtól, barátaimtól. Első helyen kell kiemelnem egykori munkahelyem, a Veszprémi Érsekség és levéltárosai, Karlinszky Balázs és Varga Tibor László, valamint könyvtárosa, Kredics László segítségét, akik a forrásanyagra vonatkozó legváratlanabb kéréseimet is igyekeztek teljesíteni. Meg kell köszönnöm jelenlegi munkahelyem, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára és munkatársaim - különösen Márkusné Vörös Hajnalka igazgatóhelyettes asz- szony - segítségét és türelmét is, akik a rám háruló feladatok átvállalásával biztosították számomra az időt a kutatás folytatására és a kézirat elkészítésére. A felkeresett levéltárak munkatársai mindenütt készségesen segítették munkámat, de név szerint is szeretném megemlíteni Mózessy Gergelyt, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár vezetőjét, aki a korszakra vonatkozó gazdag iratanyagot mindig előzékenyen bocsátotta a rendelkezésemre. A készülő dolgozatot részleteiben vagy egészében sokan elolvasták. Külön köszönöm Horváth Gergely Krisztián, Jakab Réka és Papp István értő figyelmét és a velük folytatott inspiráló beszélgetéseket. Megjegyzéseiket, észrevételeiket igyekeztem hasznosítani munkám során. 1.1. A dolgozatban használt egyházigazgatási fogalmak9 Az alábbi fejezet célja, hogy a római katolikus egyház történetében, szervezeti felépítésében kevésbé járatos olvasók számára tisztázzam a használt egyházigazgatási fogalmak jelentését, valamint bemutassam azok 18. századi értelmezésével kapcsolatos problémákat. Mindenekelőtt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a katolikus egyházigazgatás struktúrája két, szerepkörét tekintve egymástól különböző, ugyanakkor az egyházigazgatásban összefonódó részből áll. Megkülönböztethetjük a lelkipásztori küldetéssel is rendelkező igazgatási szinteket - szentszék, püspökségek, plébániák amelyek mind kialakulásukat tekintve, mind fontosságukra nézve elsődlegesek az egyházon belül. Az egyházigazgatás összes többi szintjét - például az esperesi kerületeket, a főesperességeket - csupán az igazgatás gyakorlati szükségletei hívták életre. A fentiek előrebocsátását kö9 E rövid, pusztán tájékoztató jellegű fejezet elkészítése során több fontos szempontra Gárdonyi Máté hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is szeretnék megköszönni. 11
