Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA megye vezetése előtti kiemelt jelentőségére. A szűkös, szórványkatolikus vidékekre fordítható erőforrásokat szinte kizárólag ide koncentrálták az 1740-es évek közepéig. Ezen a területen a plébániák száma az 1710-es évek végén még csak 5 volt, 1728-ra ez a szám 10-re növekedett, 1746-ban pedig 16, 1757-ben 20, végül a korszak végén, 1771 után 25 plébániát számolhatunk össze.278 Mindeközben - a kiemelt katolikus aktivitás ellenére - a virágzó református gyülekezetek száma alig csökkent a területen. Fejér megye egész területén 1728-ban 42 gyülekezettel számolhatunk, 1772-ben pedig 35-tel,279 amelyből a megye Velencei-tó vonalától északra elterülő vidékén működött 1728-ban 27 gyülekezet, 1772-ben pedig 22. A katolikus plébániahálózat bővülése a protestáns településterületeken tehát nem elsősorban ezek visszaszorulásával, hanem a lakosságszám növekedése következtében a felekezeti arányok megváltozásával kapcsolható össze. Ezekről azonban szinte semmi biztosat nem tudunk. Ehhez visszautalok a püspökség területén élők számára vonatkozó forrásokról mondottakra. Fejér megye esetében kísérletet tehetünk az összeírásokból nyerhető kép vizsgálatára és a lelkipásztorokról, gyülekezetekről fentebb bemutatottakkal történő összevetésre. Ehhez a fehérvári kerület 1746/47-es, lélekszámadatokat is tartalmazó egyházlátogatási jegyzőkönyvét, valamint az egyházmegye két lélekösszeírását, az 1752/57 között kelt, illetve az 1770-ben keletkezett lélekösz- szeírást használhatjuk fel.280 A fehérvári kerület2811746/47-ben kelt egyházlátogatása során Dravec József esperes feljegyezte a protestáns prédikátorokat, valamint utalt az egyes településen a protestánsok számarányára. Az összeírás 70 településéből 24 településen működött református, egy településen pedig evangélikus lelkipásztor, s a reformátusok 40 településen voltak jelen, ebből 27 helységben sokan vagy többen voltak, mint a katolikusok (potior pars, plurimi, multi). További két településen, Móron és Bodajkon száz fölötti volt a számuk, de itt a katolikusok ennek ellenére is döntő többségben éltek. Az evangélikusok 34 településen voltak jelen, ebből öt helységben voltak sokan (multi, illetve 196 fő). Az átfedések következtében a fehérvári kerület 70 településéből 42-ben éltek protestánsok is, ebből 29 településen feltételezhetjük, hogy többségben, vagy legalább paritásban 278 Fejér megye egész területén a számok a következőképp alakulnak: 1710-es évek vége: 5, 1728: 11, 1746: 20,1757: 27,1771 után: 33. 279 Az 1728-as adatok a már idézett megyei jelentésből, illetve a csókakői egyházmegye tekintetében az 1732-es gyülekezetlajstromból származnak. Csáji 1958.; Köblös-Kránitz 2009. 106-107. Az 1772-es adatok Fejér megye 1772. január 18-ai részgyűlésére a megye településeinek lakosairól készített járásonkénti összesítésből valók. MNL FML IV.l.i. 1. doboz, további jelzet nélkül. Egy lelkipásztort 1772-ben két község közösen tartott el, Gyúró és Kuldó, ezeket egy gyülekezetnek számoltam. 280 1746/47: VEL 1.1.8. tóm. 3.; 1752/57 összesítő: VÉL 1.1.14. tóm. 8. 1-26.; 1770 összesítő: VÉL 1.1.14. tóm. 15.151-177. 281 Ez nem azonos a megye területével. Fejér megye nyugati sávja a veszprémi kerület része volt, így az összeírásból is kimaradt. 104
