Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

Gulden, az embermentő diplomata (Budapest, 1944)

Üzlet és diplomácia

megbízatása 1944 márciusáig Portugália semlegessége és Magyarországon tartózkodó kisszámú állampolgára miatt elsősorban gazdasági jellegű kapcsolatok koordinálására terjedt ki. Barátja, Hubay Cebrián Andor 1943 szeptemberében humorosan utalt is nyugodt, sokak által talán irigyelt státuszára. Barátját „portugál királynak" szólította, majd kérte üljön be királyi autójába és családjával végre látogassák meg őket.310 Válaszában Gulden „királyi" helyzetével kapcsolatban megjegyezte, bár panaszra nem lehet oka, de épp a közelmúltban csökkentették külügyi benzinrészesedését a felére.311

A március 19-én bekövetkezett német megszállás, majd a hazai zsidósággal szemben hozott intézkedések miatt a portugál konzulátus, így tiszteletbeli alkonzulként Gulden Gyula is új, veszélyeket rejtő helyzetbe került. 1944 tavaszán azonban mégsem követségi jogviszonya, hanem sokkal inkább társadalmi kapcsolatai, politikai orientációja miatt érezhette magát veszélyben. A megszállást követő hetekben őrizetbe vett több ezer ellenzékinek titulált személy sorsa bizonytalanságot és félelmet keltett Gulden baráti körében is.

A német csapatok állandó jelenléte a portugál követség munkáját is átalakította. Sampaio Garridó312 követ 1944. április 11-én arról tájékoztatta a lisszaboni külügyminisztériumot, hogy a német megszállás és az űj magyar kormány megalakulása után több száz, nem magyar állampolgár rohanta meg a követséget. A portugál kormányzat hivatalosan egyelőre kivárt, azonban Gulden április végi svájci útja feltételezi, hogy személyén keresztül kaphattak első kézből információkat a budapesti helyzetről. Ugyancsak valószínűsíthető, hogy a tiszteletbeli alkonzul kint tartózkodása alatt a portugál mellett a szövetséges országok képviselőivel is tárgyalhatott a magyarországi zsidósággal kapcsolatos intézkedésekről. Gulden Gyula utazásának valódi okát konkrét források hiányában egyelőre csak feltételezhetjük. Hivatalosan a svájci kiállítás ügyében utazott Bázelbe, azonban a tisztán üzleti út teóriájának ellentmond, hogy hirtelen, családtagjai tudta nélkül indult el. Emellett az utazás előkészítési fázisában, 1944. április 19-én közjegyző előtt nyilatkozott arról, hogy bátyja, Rezső helyette és nevében mindenben teljes körűen eljárhasson.313 Néhány nappal korábban pedig arról értesítette bátyját, hogy portugál útlevelet és ezzel együtt állampolgárságot is kapott, ami ahogy írja: „egy fokkal még megerősíti a Schutzbrief értékét."

310 „Különben pedig mikor jöttök Szalatnára? Autód van, benzined van, portugál király vagy (ami lassan egy Haupttreffer lesz- ha a német sógorok továbbra is oly feltűnő előzékenységgel adják át a musziknak a reájuk nézve teljesen jelentéktelenné és feleslegessé váló városokat és területeket) tehát nyugodtan beülhetsz egyszer királyi kocsidba családostul és kijöhetsz Szalatnára." MNL VeML XI.46.c.aa.VIII. 7. tétel. 1943. szeptember 1.

311 MNL VeML XI.46.c.aa.VIII. 7. tétel. 1943.szeptember 16.

312 Carlos de Almeida Fonseca Sampaio Garrido (1883-1960).

313 MNL VeML XI.46.c.aa. VIII.4. tétel.

106