Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden szakmai kapcsolatai
Gulden szakmai kapcsolatai Lipcsébe. A lipcsei jelenlét több szempontból is fontos volt Herend számára. Egyrészt itt szinte biztosan találkozhattak európai és tengerentúli viszonteladóikkal, vezérképviselőikkel, másrészt pedig számtalan alkalom adódott az érdeklődő magánszemélyek, diplomaták megszólítására is. Harmadrészt a konkurens vállalatok kiállítási anyagát itt láthatták első kézből. Gulden sikeres ügyvezetői munkájának előfeltétele volt, hogy ismerje és értse a porcelánalkotás folyamatát. A művészetek iránt fogékony igazgató azonban nemcsak hivatalból érdeklődött ezek után. Egyrészt mint műértőt vonzotta az alkotás és annak folyamata, másrészt üzletemberként a termékek kereskedelmi útja is érdekelte. Ezek üzleti hasznosításához ismernie kellett a konkurens cégek újításait és a megrendelők változó igényeit. Ezeket üzleti útjai során, valamint az európai szaklapok tanulmányozásával igyekezett minél hamarabb megismerni. Ahogy elődje Farkasházy Jenő, úgy ő is fontosnak tartotta a legfontosabb szakmai folyóiratok és a jelentős európai gyűjtemények katalógusainak előfizetését, megvásárlását. Ügyvezetői eredményeinek megítéléséhez szükséges ismerni, milyen pozíciókat foglalt el Gulden Gyula az ágazaton belül. Erre a választ szerepvállalásai adhatják meg. A két világháború közötti porcelánművészeti szakma legfontosabb gyűjtőszervezete az Országos Magyar Iparművészeti Társulat volt, amelynek már az 1920-as évek közepétől tagja, majd 1938-tól gazdasági bizottságának elnöke lett. Emellett igazgatósági tagja a művészeti élet másik fontos szervezetének, a Nemzeti Szalonnak. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal (OMIH) mellett rendes tagja az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak, az Magyar Iparművészek Országos Egyesületének, a Statisztikai Értékmegállapító Bizottságnak, valamint választmányi tagja a Nagykereskedők Országos Egyesületének. Ezek a szervezetek jelentették gyakorlatilag az ágazat érdekérvényesítő és döntéshozó fórumait. Szakmai-társadalmi szerepvállalása és közös üzleti kapcsolatai révén más hazai gyártókkal és a legfontosabb nagykereskedőkkel is kifejezetten jó kapcsolatot ápolt. Az előbbiek közül a Zsolnay gyár igazgatójával, Mattyasovszky-Zsolnay Lászlóval146 kifejezetten baráti kapcsolatban állt. 1929 májusában például Mattyasovszky-Zsolnay és felesége Guldenék Duna utcai otthonában vendégeskedett, a fennmaradt levélváltások alapján ez nem csak egyszeri meghívást jelentett. A két család, úgy tűnik a hétköznapok során is tartotta egymással a kapcsolatot. Erre utal, hogy egy vendégség végén Gulden és felesége Zsolnay pesti boltjába kapott meghívást, majd nyárra egy családi autókirándulás ötlete is felmerült.147 A szórványos levelezésük alapján valószínűsíthető, hogy a baráti viszony egészen 146 Mattyasovszky-Zsolnay László (1885, Pécs-1935, Pécs) Zsolnay Vilmos unokája. Iskoláit Münchenben végezte, majd 1903-tól Párizsba költözött. 1918-tól Pécsett dolgozott, az ő irányításával jött létre a Zsolnay Múzeum. 147 MNL VeML XI.46.c.aa.I.17.tétel. 57
