Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Család és munkahely
Család és munkahely A két világháború között a Gulden család Magyarországon maradt ága, Budapest és Herend mellett leginkább a Balatonon találkozott. Gulden Gabriella visszaemlékezése szerint Gerbeaud nagymamával a nyár egy-két hónapját szinte mindig a balatonföldvári Magda-lakban töltötték. Ide érkeztek egy-egy napra szüleik is, akik ez idő alatt lehetőségeikhez mérten részt vettek a fürdőváros jelentősebb társadalmi eseményein.192 Rajtuk kívül a család többi tagja - közülük is elsősorban Gulden Róbert - már az 1910-es évektől itt töltötte a vakációt. A balatoni nyaralások hatására az 1940-es évek elején Gulden Gyula úgy döntött, hogy az északi parton, Herendhez közel egy saját villát építtet. Gulden Gabriella emlékszik arra a napra, amikor édesapja Hendrich Ervin építésszel kinézte azt a telket, ahonnan kiváló panoráma nyílott a Balatonra. Az ötlet azonban a politikai események alakulása, valamint Gulden megnövekedett feladatai miatt a tervezés fázisában elakadt.193 A nyaraló építése helyett a porcelángyár bővítése érdekében inkább Herenden vásárolt ingatlanokat. A részvénytársaság már az 1930-as évek második felétől telekvásárlásokba kezdett. Ezt mindenekelőtt a növekvő termelési kapacitás és ennek következményeként a régi gyárterület szűkössége indokolta. A megvásárolt telkeken a részvénytársaság igazgatósága a gyártáshoz szükséges épületeket kívánt felépíteni, amelyhez azonban komoly tőkére lett volna szükség. Ahhoz, hogy a beruházásokat minél kedvezőbben tudják végrehajtani, Gulden Gyula, mint magánszemély szintén vásárolt telkeket, mert így olyan kedvező hitelekhez juthattak, amelyeket ipari vállalat nem vehetett volna igénybe. A következő években a részvénytársaság és a vezérigazgató összesen kilenc telket vásárolt meg.194 Guldennek nagyra törő tervei voltak Herenddel, ezért szerezte meg a részvények többségét, és gyarapította a vállalat ingó- és ingatlanvagyonát. Lánya visszaemlékezése szerint apja célja az volt, hogy előbb-utóbb ő vegye majd át a vállalatvezetését. Ennek érdekében azt tervezte, hogy lánya 12 éves korától nyaranta egy-egy hónapot a gyár működésének megismerésével töltsön.195 A sors fintora, hogy a család éppen lányuk tizenkét éves korában került egyre távolabb a gyártól. 192 2931 júliusában a földvári Yacht Clubban rendezett Anna bálon vettek részt barátaikkal, köztük Nitsche Zoltánnal és feleségével, Hendrich Edmeevel. 193 Hendrich Ervin (1910-1979) építész, a korszakban ugyancsak ismert tervező, Hendrich Antal fia. Az 1930-as évek végétől a herendi építkezések (tisztviselőlakások) tervezője és műszaki szakértője volt. A fővárosban több épület is az ő tervei alapján készült, így például a Japán követsége rezidenciája vagy az budai Érseki Katolikus Gimnázium. 194 MNL VeML XI.46.C. II.5.tétel 195 Interjú Gulden Gabriellával. 2014. november 15. 71
