Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Család és munkahely
Család és munkahely Család és munkahely Gulden Gyula Herendre kerülését követően tudatosan készült arra, hogy átalakítsa a gyár működését. Ennek következetes végrehajtásához azonban elengedhetetlenül fontos volt, hogy növelje szerepét a részvényesek között. Üzleti érzékét jól jelzi, hogy egy évtized alatt abszolút többséget szerzett a részvényesek között. 1929-ben még a részvények alig 5%-al rendelkezett, azonban 1937-ben megvásárolta a volt műszaki igazgató, György István tulajdonában lévő mintegy 46%-ot, ezzel pedig a legnagyobb részvényesnek számított. 187 A következő években folytatta érdekeltségének növelését, és 1941-re már a részvények 95%-a az ő tulajdonában volt.188 Az 1930-as évek második felétől tapasztalható üzleti sikerek hatására a vállalat menedzselését és működtetését igyekezett még inkább tökéletesíteni. Ehhez megbízható és hozzáértő szakemberekre volt szüksége. Közülük a legfontosabb az 1936 januárjában a vállalathoz kerülő bátyja, Rezső volt. Kinevezését hivatalosan az indokolta, hogy György István műszaki igazgató 1932-es távozása óta ez a feladatkör nem volt megfelelően betöltve, emiatt Herend és Budapest között gyakoriak voltak a félreértések, ellentétek. Gulden Rezső feladata a gyár működésének biztosítása és a munkásügyek koordinálása lett. Az 1940-ben vezérigazgatóvá kinevezett Gulden Gyula keresve sem találhatott volna megbízhatóbb embert bátyjánál, aki szakmai felkészültsége mellett kiváló érzékkel tartotta a kapcsolatot az alkalmazottakkal. Összességében egy olyan megbízható személy került kulcspozícióba, aki a vállalat hatékonyságának két alapfunkcióját, a gyártást és a menedzsmentet kiválóan össze tudta hangolni.189 Az egyedül élő, egészségügyi problémákkal küzdő új műszaki igazgató legfőbb hivatásának a gyár irányítását tartotta. Rövid idő alatt közked187 Farkasházy Fischer Jenő unokaöccsével, György Istvánnal majd hat évig tartó jogi vitában állt a részvénytársaság. Az 1937 májusában kihirdetett bírósági ítélet végül a Herendi Porcelángyár Rt.-nek adott igazat. Gulden saját és a vállalat érdekében úgy döntött, hogy a részvények 46%-ával rendelkező Györgytől megvásárolja részvényeit. MNL VeML XI.46.C.VIII. 1.1937. május 11. 188 Az igazgatóság 1937-ben határozta el, hogy a korábbi részvényeket lecseréli és más névértéken jegyez új részvényeket. 1941-ben a részvénytársaság alaptőkéje 375000 pengő volt, amely 25000 kibocsátott, egyenként 15 pengő névértékű részvényből állt. Gulden már ebben az évben 359550 pengő értékben rendelkezett részvényekkel, amely az összes kibocsátott 95%-a volt. 189 Hanák 1982: 582. 69
